A nyugati országok egyre inkább a magyar migrációs politika elemeit kezdik alkalmazni, még ha ezt nyíltan nem is hangsúlyozzák – erről beszélt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kaposvári képzési központjában tartott előadásán, ahol a nemzetközi bevándorláspolitikai trendek átalakulását, valamint a migráció aktuális kihívásait elemezte.
A szakértő felidézte: 2015 fordulópontot jelentett az Európai Unió történetében, amikor tömeges migráció indult meg a kontinens felé. Míg Magyarország a kezdettől fogva szigorúbb megközelítést alkalmazott, addig több nyugat-európai állam a nyitott kapuk politikáját választotta. Magyarország ezzel szemben fizikai és jogi határzárat vezetett be, valamint különbséget tett a menekültek és a gazdasági migránsok között, továbbá bevezette a „biztonságos harmadik ország” fogalmát is, amely azóta az európai szakpolitikai gondolkodásban is megjelent.
Az előadó hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai nyomán egyre több nyugat-európai ország is felismerte, hogy a korábbi, ellenőrizetlen befogadási gyakorlat nem fenntartható. Mint fogalmazott, „bár ezt nem kommunikálják hangsúlyosan, az intézkedések szintjén jól látható, hogy több, korábban Magyarországot bíráló állam ma már hasonló eszközöket alkalmaz”.
A kutatásvezető rámutatott arra az ellentmondásra is, amely jelenleg az Európai Unió migrációs politikáját jellemzi. Egyrészt továbbra is megjelenik egy befogadó, migrációpárti retorika, amely a médián keresztül vonzó képet közvetít a bevándorlók felé, másrészt az uniós tagállamok egy része külső szereplőkkel – például tranzitországokkal – működik együtt a migráció visszaszorítása érdekében, sokszor vitatott módszerekkel.
Az előadás kitért arra is, hogy a migráció mögött meghúzódó motivációk jelentős része gazdasági jellegű. A szakértő szerint a bevándorlók többsége olyan országokból érkezik, ahol már nincs háborús helyzet, így elsősorban a jobb megélhetés reményében indulnak Európa felé.
A szakértő szerint a migráció mértéke ugyan csökkent az elmúlt időszakban, de továbbra is jelentős. Az Európai Unió válaszként migrációs paktum kidolgozásán dolgozik, amely bizonyos elemeiben elfogadható lehet Magyarország számára is, ugyanakkor a szolidaritási mechanizmus több ponton vitatott. Sayfo Omar úgy fogalmazott: „Magyarországot lényegében azért éri kritika, mert időben meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek más országokban csak később jelentek meg.”
Összegzésként hangsúlyozta: a migráció önmagában nem feltétlenül negatív jelenség, a kulcskérdés az, hogy az államok képesek-e ellenőrzés alatt tartani a folyamatokat. Mint fogalmazott, „nem a bevándorlással van a probléma, hanem az ellenőrizetlen bevándorlással, amikor az országok lemondanak arról a jogukról, hogy eldöntsék, kikkel kívánnak együtt élni”.
Az előadás végén Sayfo Omar – Irán-szakértőként – röviden kitért az iráni–iraki konfliktus hátterére és aktuális összefüggéseire is.
