Olvasási idő: 3 perc

Mesterséges intelligencia, robotok, a jövő egyeteme és hasonló érdekes témákat is érintett a legutóbbi szegedi előadás. Az ikonikus Somogyi Könyvtár előadótermében folytatott diskurzust Porkoláb Imre, az MCC Vezetőfejlesztő Innovációs Kutatóintézet igazgatója, Tilesch György MI szakértő, illetve Majó-Petri Zoltán okleveles közgazdász és egyetemi docens a jelenleg aktuális technológiai fejlődésekről és azok munka világára gyakorolt hatásáról.

A mesterséges intelligencia egy rohamosan fejlődő terület, amely már ma is nyomot hagy mindennapi életünkben. Aki rendelkezik okostelefonnal, használt már Google-t vagy nézett már körbe a Facebookon, az már biztosan találkozott AI rendszerrel. E rendszerek használata –  annak ellenére, hogy már szinte általánossá váltak – néhány kérdést hagynak maguk után.

A Sandhursti Királyi Katonai Akadémiát, a Pentagont, illetve Afganisztánt is megjárt Porkoláb Imre beszélt a mesterséges intelligencia fontosságáról. Kiemelte jelentőségét főként a hadiiparban, kiderítettük, mennyire könnyíti meg az AI a katonák dolgát technikai szempontból. Azonban figyelembe kell vennünk az etikai, emberi oldalát is a dolgoknak. Vajon egy robot a hadszíntéren dönthet arról, hogy melyik ellenséget likvidálja, vagyis “meghúzhatja-e a ravaszt”? Ezzel kapcsolatban Tilesch György, a kaliforniai PHI Institute elnöke, a Microsoft korábbi munkatársa, illetve a World Economic Forumon is részt vett szakértő szavaiból hangzott el először a “human-in-the-loop”  (HITL) kifejezés, ami annyit jelent, hogy az AI rendszer által végrehajtott folyamatokban van ember által kezelt tényező is. A fenti példa alapján az ember szerepe a folyamat legvégén van – az AI dolgozza fel az adatokat, méri fel a terepet, veszi célba az ellenséget, viszont a végső döntés az emberé, a “ravasz meghúzása” az ő kezében van.

Viszont ez nem csak a hadászatban van így, az AI mindennapi alkalmazásában is fontos a fenti jelenség, amikor döntéshozó rendszerekről van szó. Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság legutóbbi ügyvezető igazgatója, illetve korábban a twentei egyetemen is kutató, ma már az SZTE docense beszélt az AI alkalmazásáról az oktatás területén. Elmondása szerint hasznosnak tartaná az ún. tanárasszisztens robotok alkalmazását, amelyek például Japánban sikeresen működnek. A tanárasszisztensek olyan rendszerek, amelyek megkímélik a tanárokat a rutinmunkától, mint amilyen például a dolgozatjavítás. Rengeteg időt spórolnának a tanárok az AI segítségével, az idő pedig értékes és véges. Még ha szeretnék is, akkor sem tudnék időt vásárolni – mondta Majó-Petri, továbbá kiemelte, hogy a jövő fiatal generációjának nem specializált, hanem interdiszciplináris tudásra és oktatásra lesz szüksége, ugyanis a modern technológiai fejlemények adaptív tudást fognak igényelni – egyszerűen több területhez kell értenünk a jövő munkahelyén.

Összegezve tehát a szegedi közönség egy rendkívül tartalmas és szerteágazó diskurzust hallgatva számos érdekes információval gazdagodhatott a mesterséges intelligencia térnyeréséről, aktuális fejleményeiről, illetve a jövőben kifejtett hatásairól és alkalmazásáról a hétköznapokban.