Olvasási idő: 3 perc
Az MCC idén is jelen volt az immáron jogászhagyománnyá vált V. Magyar Jogász Könyvszalonon. A könyvszalon idei díszvendége, Bertrand Mathieu francia alkotmányjogász, a Sorbonne Egyetem professzor emeritusanak legújabb könyve, “Volt egyszer egy Európa… Államok és álmok” az MCC Press gondozásában jelent meg. A könybemutató panelbeszélgetésen a szerző mellett Martonyi János és Trócsányi László jogászprofesszorok, Magyarország korábbi miniszterei vettek részt, a beszégetést a kötet megjelenését koordináló MCC Jogi Iskola vezetője, Sándor Lénárd moderálta.
Miért fontos, hogy ne csak a szűk értelemben vett uniós jogászok, hanem a nemzeti alkotmányjogászok is alakítsák az európai együttműködést övező tudományos és közéleti vitákat? – hangzott a panelbeszélgetés nyitó kérdése. Bertrand Mathieu kiemelte, hogy a piaci integrációt meghatározó technokrata gondolkodás az együttműködés többi területén is túlsúlyba került. Ugyanakkor az államok közös történelmét, közös vágyait és céljait megtestesítő közérdek kevéssé lelhető fel az európai intézményekben. A panelbeszélgetés során kibontakozó vita rávilágított arra, olyan világban élünk, amelyben az erőközpontok folyamatos mozgásban vannak. Európát minden korábbinál erősebb kihívás elé állítják a világ többi táján feltörekvő állami, gazdasági és társadalomszervezési modellek. Európa azonban nemcsak ipari, versenyképesség és innováció terén kerül lépéshátrányba, hanem szellemi gravitációs ereje is elgyengül, mert az európai szupranacionális struktúrák a nemzeti közösségekben rejlő kulturális és szellemi sokféleség és erő meghaladását szeretnék elérni.
„A magyarokhoz fűzödő régi barátságom döbentett rá a nemzeti önazonosság elengedhetetlen fontosságára” – mutatott rá a szerző. Az egyén és a közösség életében csak az identitásunk megerősítése adhat lehetőséget arra, hogy tudjuk honnan jövünk, hová tartunk, kik vagyunk és kikkel állunk kapcsolatban. Bár a brüsszeli gépezet zakatolása így akarja láttatni, de nem az identitásfelogás gyengítése nyit ablakot a világra, hanen éppen ellenkezőeleg, csak az egyertelműen vállalt, más identitásokkal párbeszédre nyitott identitás megvallása. Miközben Európa figyelmét és erejét történelme miatti szégyenkezés, a saját értékeiben való bizonytalanság és a jövőtől való félelem emészti fel, észre sem veszi, hogy versenytársai és ellenségei már a kapuknál dörömbelnek. A kötet következtetéseivel összhangban a beszélgetés kiemelte, hogy Európára ma minden eddiginél nagyobb szükség van, de az európai együttműködésnek pajzsként kellene védenie a szabadságot is kifejező nemzetei identitását. Europát az államokkal együtt, nem pedig azok ellenében kell kormányozni, ami az uniós intézményi struktura és hatásköri megosztás felülvizsgálatának szükségességére hívja fel a figyelmet.