A magyar vállalkozások stratégiai alkalmazkodással és fejlesztésekkel válaszolnak egy nehéz év kihívásaira

A Covid, a háborús válság, az abból következő energiaár-sokk, az infláció és az európai gazdasági stagnálás folyamatosan próbára tette és teszi az országot. A globális turbulenciákra különösen érzékeny gazdaságunk a vállalkozásokat egyrészt alkalmazkodóképességük további erősítésére szorítja, másrészt tudatos piacépítésre, termékfejlesztésre, minőségbeli fejlesztésre, digitalizálásra ösztönzi.  A nehézségek közepette tehát termelékenységi, versenyképességi szintlépés lehetősége bontakozik ki a magyar vállalkozások világában. Ez nem csak az egyéni stratégiákra épül, de a piaci verseny is a sikeres továbblépőket jutalmazza: azok a cégek teljesítenek jobban és optimistábbak, amelyek fontosabbnak tartják a tudatos piaci pozícióépítést, a versenytársakhoz viszonyított előnyök és az egyediség fejlesztését.

2025-ben a magyar vállalkozások egy kihívásokkal teli, de erős alkalmazkodási képességet és rugalmasságot igénylő gazdasági környezetben bizonyítják versenyképességüket. Gyenge növekedés, magas bérinfláció, gyengülő kereslet és fokozott piaci bizonytalanság jellemzi az évet. A cégek többsége azonban nem hátrált meg, hanem alkalmazkodott: fejlesztésekkel, beruházásokkal és tudatosabb piaci pozicionálással reagál a kihívásokra.

“A KKV-k termelékenysége látványosan közelít a nagyvállalatokéhoz, miközben a gazdaság egészének struktúrája erős, ez fontos eredmény a korszak nagy kihívásai közepette. A jövő tétje, hogy ez a minőségi fejlődés a piaci hozamot javító versenyelőnnyé forduljon át.” – mondta Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője. „Ez az év komoly nyomás alatt tartotta a cégeket. De látszik, hogy egy részük nem visszavett, hanem stratégiát váltott: fejlesztett, pozíciót épített, és a jövőre játszik. A termelékenység ennek kiemelt eszköze, ennél csak a piacfejlesztést, bevételnövelést tartják többre a cégvezetők” – tette hozzá Zulik Ákos, a kutatás és az MCC CEE Connectivity Hub programvezetője.

Az MCC kutatása szerint az elmúlt egy évben több vállalkozás tapasztalt ügyfélszám-, értékesítési volumen- és nyereségcsökkenést, mint növekedést. A cégek kétharmadának ugyanakkor sikerült ügyfélkörét megtartani vagy bővíteni, még ha az értékesítés volumene és a profit sok esetben vissza is esett. A legnagyobb nehézséget a költségoldali nyomás, különösen a bérek kigazdálkodása jelenti, ezt követi a keresletcsökkenés. A vállalkozói várakozások hároméves távon vegyes képet mutatnak: a cégvezetők 40%-a nem számít változásra, az optimisták másfélszer annyian vannak, mint a pesszimisták, a kivárás pedig meghatározó attitűd.

Az MCC felmérése azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások egyre tudatosabban reagálnak a versenyre: beruháznak, szervezeti kapacitásokat építenek, tehetséget tartanak meg, és minőségi piaci pozíciókat alakítanak ki. A túlélés logikáját fokozatosan a fejlesztés logikája váltja fel. A makrogazdasági elemzések szerint az elmúlt másfél évtizedben közel egymillió új munkahely jött létre, a korábban informális gazdaság nagy része kifehéredett, és a kis- és középvállalkozások termelékenysége jelentősen nőtt. Miközben a magyar gazdaságnak komoly nehézségeket okoz az erős nemzetközi kitettség, a szilárd szerkezeti és szellemi alapokra építve a magyar kis- és középvállalkozások történelmi felzárkózást hajtottak végre a nagyvállalatokhoz képest. A produktivitási rés ma már kisebb, mint a legtöbb visegrádi országban és az EU-27 átlagában.

A kutatás szerint a vállalkozások teljesítményében nem mutatható ki érdemi különbség a vezetők neme szerint: a női és férfi vállalkozók hasonló szemlélettel és eredményességgel irányítják cégeiket. A finanszírozásban méret szerinti strukturális különbségek mutatkoznak: a kisebb méretű cégek jellemzően kevésbé, míg a nagyobb árbevételű vállalatok nagyobb számban jutnak hozzá banki finanszírozáshoz működésük és fejlesztéseik megvalósításához. Ez mutatja, hogy a finanszírozási lehetőségek bővítése komoly felvevőpiacra találhat a KKV-k körében.

A kutatás teljes anyaga itt érhető el.

A Jelentést bemutató konferencia

A Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 anyagát bemutató konferencia ünnepélyes megnyitóján Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, Fónagy János, a Minisztérium a Nemzetgazdaságért parlamenti államtitkára mondtak köszöntőt, valamint Szepesi Balázs és Zulik Ákos ismertették a kutatás fő megállapításait, illetve részletes helyzetképét. A plenáris beszélgetésen felszólalt továbbá Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is, illetve Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, kiemelve a versenyképesség erősítésében rejlő közös stratégiai felelősséget. Ezt iparági fókuszú szakmai prezentációk és panelbeszélgetések követték az MCC szenior kutatói (Pogácsás Péter, Hortoványi Lilla) és tapasztalt cégvezetők, tulajdonosok és szakértők (Kruk András - Kométa; Hegedűs László - Bergmann; Kondor Bence - Kondor Group; Dr. Losó József, Dobos Balázs - Századvég) részvételével.

A kutatásról

A Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 Magyarország egyik legnagyobb vállalkozói adatfelvételére épül. Több mint 2000 cég kérdőíves megkérdezésével és 30 mélyinterjúval készült. A kutatás fókuszában a pénzügyi eredményesség, a cégvezetői várakozások, a termelékenység, a versenyhez való alkalmazkodás, illetve az érzékelt erősségek és piaci pozícionálás állnak. A cél, hogy a döntéshozók, kutatók és vállalkozók valós képet kapjanak a magyar gazdaság növekedési tartalékairól és a versenyképesség valódi forrásairól. A kitöltő cégvezetőknek, amennyiben kérik, a kutatók innovatív egyedi riportot küldenek, hogy ezzel támogassák a vállalkozókat piaci helyzetük elemzésében.