„A lehetetlent egyből megcsinálom, a csodára még várni kell”

Sárkány Dominik maga is sportol, húsz 20 éve öttusázik, és mint mondta, nagyon sokat kapott a versenysporttól az életben. Napjainkban pszichológusként felnőtt sportolókkal és gyerekekkel is dolgozik, és az a tapasztalata, azok a gyerekek, akik mentális felkészítésben is részesülnek, sokkal dinamikusabban fejlődnek és jobban teljesítenek a versenyeken. Szerencsére a sportpszichológia egyre nagyobb teret kap napjainkban – emelte ki a szakember –, nemcsak külföldön, de már itthon is. Emellett ma már beszélhetünk teljesítménypszichológiáról is, amely a sport mellett más területeket is magában foglal, mint például az egészségügy, az előadóművészet, vagy a magas rizikójú foglalkoztatás (ilyenek a tűzoltók vagy a mentősök). A teljesítménypszichológiának nagy szerepe van az oktatásban is, hiszen, amikor egy diák megír egy felmérőt, ott is adott időn belül kell teljesítenie, és ott is jelen van az érzelemszabályozás, az, hogy hogyan tud magabiztos maradni és egy stresszes szituációban helytállni.

Hogyan támogathatók a fiatalok a mentális felkészítésben és - ahogy a pszichológia nevezi – egy „fejlődési szemléletmód” kialakításában? Ez azért is fontos kérdés, mert akiknél ez a szemléletmód kialakul, azok sokkal jobb teljesítményre képesek, keresik a kihívásokat, hajlandóak a saját és mások hibáiból tanulni, és ezeket beépítik a saját fejlődésükbe.

Ahhoz, hogy a fiatalokat segíteni tudjuk, ismernünk kell az adott generáció sajátosságait. Ma nagyon sok inger éri a fiatalokat – mondta a pszichológus –, rengeteg információt kell feldolgozniuk, nagyon leterheltek, így kevesebb idő jut az önreflexióra. Amikor pedig lenne idejük egy kicsit gondolkodni, a telefont veszik a kezükbe. Nagyon magas a figyelemigénye ennek a generációnak, és mivel egy fogyasztói társadalomba születtek bele, jellemző rájuk az azonnaliság: gyors eredményeket akarnak elérni, de nagyon gyorsan tudnak információhoz is jutni. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy egy hiteles vezető álljon előttük, akiben megbízhatnak, aki megfelelő információt adhat nekik. Az is egy konfliktusforrás, hogy más a nyelvezet, mert ők már beleszülettek a virtuális valóságba, amit szinte egyenrangúként kezelnek a valós világgal. Ebben a virtuális világban nagyon sok időt töltenek el, és sokszor csak a telefon vagy a tablet tudja lekötni őket.

A felnőtt hozzáállása nagyon sokat számít a gyermek életében – mondta a szakember. A motiváció egy folyamatos energiát tud biztosítani számára, de nem mindig egyszerű a fiatal esetében azonosítani a motivációt. Nekünk, felnőtteknek fontos szerepünk van abban, hogy differenciáljuk az érdeklődését, és megtaláljuk, mit szeret például a sporton belül.

Különbséget kell tenni a belső és a külső motiváció között is – hangsúlyozta Sárkány Dominik. Ez utóbbi, amikor rávesszük valamivel – tárggyal, jutalommal – hogy jól teljesítsen az iskolában, de ez nem ez ő saját belső motivációját erősíti. Létre kell hozni egy motiváló környezetet számára, ahol azt érzi, ő jó valamiben és tud önálló döntéseket hozni. Fontos, hogy hangsúlyozzuk az erősségeit, és hogy autonómiát biztosítsunk a számára. Vigyen végig valamilyen tevékenységet, ami az ő felelőssége, és bárhogy is sikerült teljesítenie a feladatot, erősítsük meg a kulcspontokat, azokat, amiket jól csinált.

Az is feladatunk, hogy segítsük a fiatalt a célok kijelölésében, és ezeket bontsuk szét lépcsőfokokra, például fogalmazzuk meg vele, mi az, amit egy jó sportolóban tisztel. Az is gyakran előfordul, hogy álcélokat fogalmaznak meg a fiatalok, ilyen, amikor például azt mondják: világhírű focista akarok lenni. Fontos, hogy a cél mennyire mérhető és konkrét, mennyire reális, és ha ezeket a tényezőket megnézzük, látjuk, hol „csúszhat el” a megvalósítása.

Szó volt a motiváltság különböző szintjeiről is, mert nem mindegy, hogy egy kihívásorientált vagy éppen egy apatetikus, elkerülő állapotban lévő gyerekről van szó. A pszichológus beszélt arról is, mit tehetünk, amikor látjuk, hogy egy fiatalt „elvisz” a teljesítményhelyzet. Egy ilyen szituációban meg kell fogalmaznia, ő hogy érzi magát, mert amíg ez a stresszhelyzet kiváltotta érzés nincs feloldva, nem tud reagálni a mi gondolatainkra, tanácsainkra sem. Ezután tudunk vele arról beszélni, mit csinálna másképp, mi az, amire büszke, illetve milyen szükséglete sérült azzal, hogy nem sikerült valamit teljesítenie. Ha tudunk változtatni – például a tanulási stratégiáján –, akkor meg kell határoznunk a lépcsőfokokat, de ha erre nincs lehetőség, mert például egy egyszeri felvételiről van szó, akkor az a fontos, hogy ezeket az érzéseket megélje, és érezze, neki is van lehetősége hibázni. Meg kell teremteni az egyensúlyt a teljesítményhelyzetekhez, és ehhez jó beszélgetésekre van szükség – zárta előadását Sárkány Dominik.