Olvasási idő: 3 perc
A tradicionális zöldpártok EU-választások utáni helyzetéről tartott izgalmas előadást Kitta Gergely, Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője és Zay Balázs, vezető kutató az MCC székesfehérvári képzési központjában.
Zay Balázs az előadás kezdetén bemutatta az aktuális helyzetet: az európai parlamenti választáson a Zöldek képviselőcsoportjuk mandátumainak közel negyedét elvesztették, összességében a hagyományos zöldpártok érdekérvényesítő képessége a kibővült létszámú intézményben még ennél is nagyobb mértékben esett vissza. Ennek oka abban az alapállásban is kereshető, hogy noha általában EU- és globalizációellenesek, évtizedek óta mégis országonként, sőt Európában is mérleg nyelveként folynak bele a döntéshozatalba.
Az este folyamán az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a pártok magukat mozgalomként határozták meg, gyökereik valahol a 68-as diákmozgalom környékén kereshetők. Baloldaliságuknak ékes példája, hogy legnagyobb vívmányuk, a föld napjának megünneplése Lenin születésnapjára került…
Ennek megfelelően hittek egy utópisztikus világban, a társadalmi egyenlőség eszméiben, mely ma az lmbtq és woke mozgalmak támogatásában csúcsosodik ki. Ellentmondásosságukat jól szemlélteti, hogy míg háború- és fegyveripar-ellenesek, közben teljes mellszélességgel támogatják a hadviselő Ukrajnát…
Kitta Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy téves az az általánosítás, hogy a zöld mozgalmak baloldaliak: a természet- és környezetvédelem oldalaktól független. Mára már minden politikai oldal valamilyen szinten megtestesíti ezeket a törekvéseket. A zöldpártoknak így maradt az ettől független ideológiák hirdetése. Ráadásul a zöld problémákat hibás leegyszerűsíteni csak a klímaváltozásra és az üvegházhatású gázok kibocsájtására - ennél sokkal holisztikusabban kellene kezelni ezt a nagyon fontos ügyet.
Sok egyéb tényező mellett az érdekérvényesítő-képesség visszaesésében az emberek gondolkodását átalakító egészségügyi, geopolitikai és gazdasági válságok, az új radikálisabb zöldmozgalmak megjelenése, a fiatalok általános pártellenessége, valamint a zöldpártok választói közönségének módosulása is szerepet játszhatott.
Kitta Gergely részletesen elemezte a hanyatlás további okait is, melyek közül talán a legfontosabb, hogy a COVID-helyzet és a háború miatt átrangsorolódtak az emberek problémái, és a klímavédelem hátrébb szorult.
A beszélgetés egyik végső következtetése az volt, hogy a mai sikeres zöldpolitika megfelelő egyensúlyt próbál keresni a társadalmi, vállalati és környezeti szempontok és érdekek között. Erre enged következtetni az is, hogy a klímaváltozás továbbra is fontos kérdés az európai szavazók számára, a zöldpártok szavazói nem tűntek el, csak olyan gyűjtőpártok felé áramoltak, amelyek az éghajlatváltozás mellett a társadalmi és gazdasági versenyképességre is figyelmet fordítanak.