Olvasási idő: 2 perc
„A valós hatása a klasszikus zenének, hogy a lelkünkre hat.” - mondta Benjamin Crocker, ausztrál zeneesztéta, akit a klasszikus zenéről, annak jövőjéről és a fiatalabb generáció komolyzene szeretetével kapcsolatos véleményéről kérdeztük az MCC debreceni képzési központban legutóbbi szakmai előadásunk alkalmával.
A technológiai fejlődés kétségkívül hatékonyabbá teszi a zenék előállítását, azonban ez a törekvés veszélyezteti a művészet mélységét. „Az eredmény olyan zene lesz, amely hatékony próbál lenni”. A műfaj hajlamos arra, hogy a hallgatókat rövid, 3 perces számokkal szolgálja ki, ahelyett, hogy hosszabb, például 3 órás operákat hallgatnánk. A rövid figyelemidők és az intenzív médiaimpulzusok korában a klasszikus zene hosszabb és összetettebb szerkezetével nehéz lehet a fiataloknak kapcsolódni.
A zenéket jellemzően a háttérben hallgatják, holott a klasszikus zene időbefektetést igényel. A klasszikus zene jövője szorosan összefügg az emberek attitűdjével és élethelyzetével. A közönség általában idősebb, kell az effajta zenéhez bizonyos érettség, rászánt idő és a világ egyes részein a részvétel az ilyen koncerteken sokba kerül. Összeségében mindezek kihívást jelentenek a klasszikus zene továbbélésére nézve.
Az oktatásnak fontnos szerepe van ebben a folyamatban, de nem kizárólag a hagyományos zenei oktatást értve ezalatt. A komolyzene jövőjének kulcsa az otthoni oktatásban rejlik, és nem csupán a fiatalok, hanem elsősorban a szüleik felé kell fordulni ebben a törekvésben. Az előadás rámutat arra, hogy a folyamatnak otthon kell elkezdődnie, és nem érdemes kizárólag a kormánytól várnunk intézkedéseket.
