Olvasási idő: 2 perc
1949 március másodikáról harmadikára virradóan megszűnt az erdélyi főnemesség. A rendszerváltás után hiába van meg a kárpótlás elméleti lehetősége, sajnos a joggyakorlat a mai napig ellehetetleníti a jogos tulajdonok visszaszerzését. Mit ér ma egy magyar főnemes és mit tud kezdeni azokkal az épületekkel, melyek egykoron a családi fészket jelentették?
A pécsi MCC filmvetítéssel egybekötött előadást szervezett. A Magyar Összetartozás Intézet igazgatója, Dr. Margittai Gábor szerint a Kárpát-medencében ma is erős kastélykultúra él, még akkor is, ha ezek közül sokba, ma nem engednek be magyarokat. Ehhez sajnos hozzátartozik annak a ténye is, hogy 1945-ben felbecsülhetetlen tudásanyag semmisült meg. Erdélyben például lóalomként használták az arisztokrata családok ősi dokumentumait, könyveit.
„Ezek a kastélyok, olyan fókuszpontok, ahol hömpölyög a magyar történelem. Ezen falak közt szerveződött egykoron a kulturális élet, fontos történések epicentrumai voltak ezek az épületek. A kommunizmus alatt aztán birkahodályként, magtárként, börtönként, vagy akár bolondok házaként használták őket” – Mondta a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója
Margittai úgy tapasztalja, hogy amennyiben ezek az épületek nem váltak az enyészeté, úgy sok esetben a történelemhamisítás eszközével szakítják ki őket a magyar történelmi emlékezetből. A turisztika, a nacionalista érdekek és a korrupció áldozataivá válnak ezek a csodás épületek.
„Gyakorlatilag 1949 március másodikáról, harmadikára virradóan megszűnt az erdélyi főnemesség. S a rendszerváltás után hiába van meg a kárpótlás elméleti lehetősége, sajnos a joggyakorlat a mai napig ellehetetleníti a jogos tulajdonok visszaszerzését” – Fejtette ki Margittai Gábor.
Az előadás részeként a pécsi közönség megtekinthette az előadó Tiltott Kastélyok című filmjét is, melyben egy erdélyi arisztokrata család küzdelmeit láthatjuk, a régi családi fészek visszaszerzéséért folytatott harcban.
