Olvasási idő: 3 perc
„Velünk azonos méretű országok például Svédország, Belgium, Csehország, Izrael, Portugália, mindegyiknek toronymagasan fejlett űrszektora van, mindegyiknek van olyan űripari kapacitása, ami csodálatra méltó. Igazából a kérdést úgy kellene feltenni, hogy hol voltunk mi ezelőtt 30 évvel? Azon kellene gondolkodni, hogy vajon Magyarország, mely valaha aktív ország volt, Farkas Bertalan személyében a hetedik nemzetként adtunk űrhajóst az emberiségnek, nagyon a sor elején voltunk, hogy kerültünk a végére? Mi kell ahhoz, hogy egy huszárvágással előrébb kerüljünk? Ezen dolgozunk most” - mondta Dr. Ferencz Orsolya A jövő az űrben kezdődik: Magyarország kapcsolata az űriparral című eseményen.
A közönség fiatalabb és idősebb tagjait egyaránt izgatta érdekelte a kérdés, hogy mit rejt a végtelenbe nyúló világűr, melyre Ferencz Orsolya Űrkutatásért Felelős Miniszteri Biztos és Fockert Zoltán Péter az ELTE Fizika Doktori Iskolájának doktorandusza, az MCC FIT programjának oktatója adott válaszokat. Rendkívül dinamikus beszélgetés alakult ki, melynek a közönség soraiban helyet foglaló Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének tudományos rektorhelyettese is részesévé vált, hiszen a Debreceni Egyetemen zajló űrprogram apró titkaiba végül általa nyertünk bepillantást.
„A világűr kutatásának nemzetbiztonsági politikai és gazdasági jelentősége is van. Kozmikus folyamatok meghatározzák a földfelszíni folyamatokat is, melyre jó példa az űridőjárás kutatása, mely alapvetően a Föld magaslégkörét, változékonyságát és Nappal való kapcsolatának vizsgálatát jelenti.” – hangzott el Fockert Zoltán Pétertől, majd megemlítette az 1989-ben történt napkitörést, amikor az elektromos hálózat 90 percig bírta a terhelést, majd összeomlott és 6 millió ember maradt áram nélkül. „Ez jó példa arra, hogy a kozmikus folyamatok a földfelszínen is éreztetik hatásukat.”
Magyarország rendkívüli potenciállal rendelkezik, de ahhoz, hogy sikeres legyen az űrkutatásban, szükség van tehetséges emberekre és elkötelezettségre. A beszélgetés során az előadók kitértek a HUNOR programra és ezen felül a kiválasztási folyamatról és a jelenleg a kiképzésben résztvevő 4 fő bemutatásáról is kérdeztük vendégeinket.
„Akkor fogjuk tudni, hogy mit bír az emberünk, amikor már fent van.” - mondta Miniszterbiztos Asszony. A Hunor Programban részt vevő négy személy kiválasztása alapos és hosszadalmas folyamat során történt. „Sok dolognak kell megfelelni, nyilvánvalóan kiemelkedően fontos a természettudományi felkészültség, ennek az online teszteken prioritása volt, mert ezekkel a kísérletekkel ott dolgozni és boldogulni kell. Egy űrállomáson ez kihívás, akárcsak a mindennapi élet is. Lényeges a pszichés megfelelés, hihetetlen nagy tűrőképességűnek kell lenni, hogy másokhoz illeszkedjen, beilleszkedjen, egy permanens, nagyon magas stressztűrő körülmények közötti izolációs környezetben kell teljesen váratlan helyzeteknek is megfelelni.”
A magyar űrkutatás fejlődése és részvétele nemzetközi projektekben kulcsfontosságú a jövőbeni lehetőségeink szempontjából. Magyarország ambiciózus céljai és elkötelezettsége a tudomány és technológia terén lehetővé teszik, hogy továbbra is aktív résztvevők legyünk az űrkutatás izgalmas világában.
