Olvasási idő: 6 perc

Nem illik a környezetébe, rossz emlékeket idéz, ezért le kell bontani és a helyére egy modern, a környezetével harmonizáló és a helyi lakosok irányába is nyitott ingatlanegyüttest és parkot kell építeni - így vélekedik azon budapesti lakosok és az ingatlan közvetlen környezetében élők többsége is, akiket egy 2000 fő részvételével zajló reprezentatív kutatás keretében kérdeztek meg a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény Somlói út 49-53. szám alatt található, az egykori Munkásőrség székházának is helyet adó ingatlanjáról. Az MCC december közepén jelentette be, hogy a nagyszabású beruházás első lépéseként hamarosan megkezdődik a jelenlegi épületek bontása.

Mint ismert, a Mathias Corvinus Collegium budapesti központjának korábban helyet adó, történelmileg rendkívül terhelt ingatlan külső és belső állapotát tekintve is menthetetlen, oktatásra alkalmatlan. Ezért döntött úgy a tehetséggondozó intézményt működtető alapítvány, hogy a Gellérthegy oldalának tájsebét egy, a helyi lakosság igényeit is kielégítő, modern oktatási épületegyüttes vegye át. A beruházással az MCC több olyan plusz vállalást is tesz, amellyel évek vagy évtizedek óta fennálló, a környékbelieket érintő problémákat orvosol.

A közvéleménykutatásban résztvevő válaszadók többségének a jelenlegi épületről elsősorban a lelakott, régi, csúnya és elavult jelző jutott eszébe, de sokan asszociáltak a szocializmusra és a kommunista rendszert védő Munkásőrségre is. A megkérdezettek 92 százaléka inkább csúnyának, 91 százaléka inkább környezetébe nem illőnek és 90 százaléka inkább korszerűtlennek tartja az épületeket. Az ingatlan közvetlen közelében élők és általában az I. és XI. kerületiek mintegy harmada járt már az épületben, és több mint 50 százalékuk azt is tudta, hogy a fegyveres testület otthonául szolgált korábban.

 A megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, a létesítmény mostani állapotában egyáltalán nem illik a környezetébe, korszerűtlen, kétharmadukban pedig rossz emlékeket is ébreszt a látványa. A válaszadók többsége abban is egyetértett, hogy az épületeket le kell bontani. A legtöbb válaszadó szerint a bontás és egy új középület megalkotása az ideális forgatókönyv, nem pedig a felújítás – az eredeti állapotában hagyás támogatottsága összességében az 5 százalékot sem érte el.

Ami az új MCC-központtal szemben támasztott elvárásokat illeti, a kutatás résztvevőinek többsége a zöldfelület növekedését, az épület ökológiai fenntarthatóságát reméli, és azt, hogy a korábbival ellentétben harmonizál a környezettel, illeszkedik a Gellérthegy látképébe, a kert és a park pedig a környékbeliek számára is nyitott lesz. Az MCC a tervek ismertetésekor közölte, hogy a mostani két épület helyett csak egy helyezkedik majd el a telken, így jóval kiterjedtebb lesz a helyi lakosok által is bejárható parkosított terület és több közösségi teret is létrehoznak majd az épületben, amelyek mindenki számára látogathatóak lesznek.

A megkérdezettek több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az új objektumnak a kortárs magyar építészet meghatározó elemének kell lennie, valamint a nemzeti építészeti hagyományokon kell alapulnia. Az MCC ennek érdekében nyílt építészeti tervpályázatot írt ki az új budapesti épületegyüttes megtervezésére. A neves szaktekintélyekből álló bírálóbizottság két első helyezettet hirdetett, végül az egyik győztes, a Napur Architect Kft. folytatta az új Gellérthegyi campus kialakításának tervezését Ferencz Marcel Ybl-díjas építész vezetésével, aki újdonsült Prima Primissima-díjas is.

A többség a kutatás során találkozott először a látványtervekkel, sokan használták a modern, szép, európai színvonalú és impozáns jelzőket, továbbá azt is többen hangsúlyozták, hogy a jelenleginél egyértelműen jobb lesz. A válaszadók több mint 80 százalékának tetszett a környezet, a belső tér, a külső megjelenés, valamint az, hogy tehetséggondozó intézményként funkcionál a jövőben, és ugyanennyien felelték azt is, hogy örülnének az új épületnek.

A megkérdezettek kétharmada elmondta, hogy szívesen töltené szabadidejét az MCC tervezett központjának környezetében.

Az MCC tavaly december közepén jelentette be, hogy a beruházás első nagyobb lépése, a Somlói úti épületek bontása hamarosan megkezdődik. A környék a nagyszabású beruházás során nem csupán Magyarország egyik legkorszerűbb képzési-oktatási intézményével gazdagodik, hanem jelentős infrastrukturális fejlesztésen is keresztülmegy.

A közvélemény-kutatás egy 1000 fős és két, egyenként 500 fős vizsgálatból állt, összesen 2000 fő személyes (TAPI) megkérdezésével. Az 1000 fős kutatás mintája reprezentatív a 18 éves és idősebb budapesti lakosságra nem, kor és iskolai végzettség szerint. Az 500+500 fős minta az I. és XI. kerületben, ezen belül az MCC közelében élő 18 éves és idősebb lakosság véleményét tükrözi, akiknek kiválasztása véletlen sétás módszerrel történt. A két kerületben összesen 43 utcában zajlott terepmunka, az adatfelvétel jellege lehetővé teszi az épület közvetlen környezetében élők véleményének önálló megjelenítését is.