Olvasási idő: 5 perc

Norman Gray kurzusa a Vezetőképzőn

Sikeres üzletember, tudós, befektető, mentor – és még sokáig sorolhatnám Norman Gray azon szerepeit, amelyekbe betekintést nyertünk. A vezetőképző őszi félévének utolsó alkalmán az innováció és a piacra lépés kérdéseit jártuk körbe. A hétvége tanulsága röviden: az innovációhoz két dolog kell: ötlet és üzleti érzék. 

Európában sokan túlbecsülik az ötlet értékét – kezdte előadását Mr. Gray. Az európai emberek mindig tökéleteset akarnak teremteni. Első próbálkozásra olyan terméket szeretnének piacra dobni, amely minden részletében a maximumot képviseli. Ha ez megvan, akkor kezdünk csak el a jövőre gondolni: rövid, közép és hosszú távon milyen stratégiával győzzük le a konkurenciát. Norman Gray szerint ez a gondolkozás az alapja annak, hogy innováció tekintetében Európa jelentősen le van maradva Amerikához képest. „Higgyék el nekem! Nagy-Britanniában születtem, az anyatejjel szívtam magamba az európai mentalitást, de már több évtizede az USA-ban élek és dolgozom” – emelte ki. Egy rossz ötlet jó megvalósítással sikeres lehet, míg az igazán jó ötlet hanyag kivitelezéssel biztos bukásra van ítélve. „You need to understand this: innovation is all about commercialization”.

Commercialization, azaz piacra lépés, az üzletté alakítás folyamata, amikor kidolgozzuk azt, hogy az ötletünkből hogyan fogunk profitot termelni, hogyan adjuk el, kik a célcsoport stb. Magyarul talán „elüzletiesítésnek” hívhatnánk, hogy minél jobban átültessük a Mr. Gray által előszeretettel használt angol fogalmat.

Az elméletét három személyes példával illusztrálta.

Huszonévesen feltalált egy eszközt, mely megkönnyítette szüléskor a köldökzsinór elvágását: egyszerre metszette el és szorította össze. Újdonságnak számított, de első próbálkozásra nem futott be, mivel már volt az egészségügyi piacon egy kevésbé elegáns, messze nem tökéletes, de a célnak teljesen megfelelő termék. Ekkor ráébredt, hogy a termék ugyan pazar, de alapvetően rossz üzleti alapokra helyezte. Saját bevallása szerint egyértelmű kudarc volt. Mindezek ellenére nem adta fel, továbbgondolta, és végül a megváltoztatott célcsoportnál hatalmas sikereket ért el. 

A második mérföldkőnél már bölcsebben járt el. Megalkotott egy olyan eszközt, mellyel egy személy is képes újraélesztést végezni. Míg a köldökzsinórolló minden ízében teljesen egyedi volt, addig az új eszköz tulajdonképpen a piacon már eddig is jelenlévő termékek összeállításából született. „6 részből áll a szerkezet. Ha az egyiket kiveszem, bátran mondhatják: ebben semmi új sincs. De amint összeillesztem őket, már egy egyedi eszközt kapok” – világított rá Gray.

Harmadik példája egy különleges védőszemüveg volt, mellyel bebizonyította, hogy a legfontosabb az, hogy felmérjük a piaci igényeket. Ha már tudjuk, hogy mire van kereslet, akkor kell elkezdeni a tervezést.

Péntek esti előadása végén arra kért minket, hogy mindnyájan írjunk le egy ötletet. Ezek közül 5 jutott tovább a másnap délelőtti fordulóra, ahol csoportokban kidolgoztuk és bemutattuk őket. A vezetőképzős csapat sokszínűségére vall, hogy az ötletek között a hátrányos helyzetűek támogatására létrehozott biofarmtól kezdve, a tetoválás gyógyulását elősegítő készítményen át a mobil alkalmazásokig számos innovatív kezdeményezést találunk. Mr. Gray lényeglátására vall, hogy a csapatokat szándékosan úgy állította össze, hogy a hallgatók tanulmányai a lehető legszélesebb spektrumot fedjék le: így minden projektre jutott közgazdász, jogász vagy éppen mérnök.

A csapatmunka bővelkedett hasznos, lényegi vitákban, brainstormingban és a feladatok minél részletesebb felosztásában. A prezentációs kör végén a professzor építő jellegű kritikával és a legfontosabb kérdések, tanulságok megfogalmazásával zárta a tréninget.

Összességében Norman Gray személyében egy olyan mentort ismerhettünk meg, aki egyszerre sikeres üzletember, tanár és tréner. Gondolatai és hozzáállása rengeteg inspirációt adtak a vezetőképzős csoportnak: most már tisztán látjuk, hogy a siker felé vezető úton a jó ötlet elengedhetetlen társa a kemény munka és az előrelátó tervezés.

Szilágyi Péter