Olvasási idő: 7 perc

A Neighbourhood Dialogues projekt az MCC új kezdeményezése, amelynek küldetése, hogy javítsa Magyarország kapcsolatait a régió országaival.

MCC Neighbourhood Dialogues konferencia

A Neighbourhood Dialogues projekt az MCC egy viszonylag új kezdeményezése, amelynek küldetése, hogy javítsa Magyarország kapcsolatait a régió országaival. Ezen missziónak megfelelően a hallgatói projekt célja, hogy országhatárokon átívelő párbeszédek kialakításán keresztül ösztönözze és aktívan elősegítse ezen országokkal való sikeres együttműködést mind személyes, mind szervezeti, illetve intézményi szinten. Meggyőződésünk, hogy a különböző országok diákjai és szakértői közt születő közvetlen párbeszéd elősegítésével közelebb kerülünk legfőbb célunk eléréséhez: az előítéletek lebontásához, az együttműködések javításához és a kölcsönös bizalom kiépítéséhez régiónk jövőjét illetően.

A fent említett célokat projektünk jelenleg évente egy, több napos nemzetközi konferencia megszervezésével kívánja elősegíteni. Idén márciusban immáron második alkalommal rendeztük meg Neighbourhood Dialogues konferenciánkat, amelynek első számú partnerországa Románia volt, de az előző esemény alatt kialakított kapcsolatokra alapozva visszahívtunk szlovák és cseh résztvevőket is. A kétnapos konferencia a közép-európai régió EU-tagsággal kapcsolatos eredményeire és kihívásaira, valamint lehetséges jövőbeni együttműködési stratégiákra fókuszált.

Az első napon előadások sora vezette fel a központi témát. A regisztrációt és megnyitót követően a résztvevők elsőként egy általános, a két ország EU-hoz kapcsolódó múltját és jelenét összehasonlító kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az első panel során Prőhle Gergely, EU-ügyekért felelős államtitkár, valamint Szűcs Ádám, az MCC Nemzetközi kapcsolatok szakirányának vezetője és Raluca Culda, a kolozsvári MCC koordinátorának együttműködésével. A második panel az EU jogrendszere és a saját nemzeti jogi sajátosságok ellentétét feloldani kívánó jogharmonizáció problémáit foglalta össze dr. Szegedi László, a magyar, szlovák és lengyel európanizációs folyamatok szakértője által tartott előadás keretében. Az ebédszünet után további kiemelt témákról volt szó: migráció és a válság utáni kihívások kérdéseit érintette az újabb kerekasztal-beszélgetés Jon Fox, a Bristol University professzora, Victoria Nedelciuc, román migrációs szakértő, Horváth Dániel, a Migrációkutató Intézet munkatársa, valamint Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója részvételével. A kerekasztal-beszélgetést Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője moderálta. A harmadik panelhez tartozott továbbá Ludwik Leszek Sobolewski és Végh Richárd, a bukaresti és budapesti tőzsde vezérigazgatóinak beszélgetése a gazdasági-pénzügyi aspektusokról Samu János, a Concorde vezető makrogazdasági elemzőjének moderálása alatt. A nap folyamán elhangzott kérdésfelvetések, információk megadták a bázist a konferencia résztvevőinek a második nap produktív munkával való eltöltéséhez szükséges alaptudáshoz és a további gondolatfűzésekhez.

A második nap is épp oly érdekesnek ígérkezett, mint az első, ugyanis aktívan számot adhattak a résztvevők tudásukról, az előző nap megszerzett információkról és nem utolsó sorban kreativitásukról. A délelőtt folyamán négy nyolc-tíz fős csoportot alkotva folytak a közös workshopok, és a még változatosabb feladatmegoldás érdekében minden csoport különböző nemzetiségű fiatalokból állt össze. A négy csoport optimista, pesszimista, kevésbé optimista és kevésbé pesszimista álláspontokat képviselt. A csapatok tagjainak az Európai Unió és a közép-európai régió jelen és jövőbeli helyzetét tekintve kellett eszmecserét folytatniuk, és azt egy rövid bemutató keretében a többieknek előadni. A feladat különlegessége elsősorban abban állt, hogy „félidőnél” a csapatok fele helyet cserélt egy másik csapat tagjaival, így a korábban optimisták is belehelyezkedhettek a pesszimista álláspontba, és fordítva. Érdekes és sok területet érintő álláspontok születtek, a csapatok a különböző véleményeket összehangolva tudtak együttműködni és olyan előadásokat állítottak össze, amelyek további vitákra és eszmecserékre sarkalltak. Az eltérő álláspontok összeegyeztetése révén az eredmény egy átfogó kép létrehozása volt Európa ezen térségének jövőjére nézve. Ezután ebédidő következett, hisz a szellem táplálása mellett a testé is éppúgy elengedhetetlen. A délután során folytatódott az ötletelés, a korábbi négy csoport kettő fő perspektívára csökkent, és az előző álláspontok eredményeit figyelembe véve az EU, valamint Közép-Európa jövőjét illetően kellett megoldási javaslatokat alkotniuk. Ezt követően prezentálniuk kellett mindezt a közösségnek, ami során ismét lehetőség volt a véleménykülönbségek egyeztetésére, sőt, termékeny viták is kialakultak a témához kapcsolódóan.

A nap és a hétvége zárásaként minden résztvevő oklevélben részesült a konferencia során nyújtott aktivitásuk jutalmául.

Természetesen informális programokból sem volt hiány a hétvége alatt. A résztvevőket közös reggelivel vártuk az MCC aulájában péntek reggel, az ebédet is közösen fogyasztottuk el, majd egy állófogadással vendégeltük meg őket a nap végén. Este igyekeztünk megmutatni vendégeinknek, milyen is az igazi magyar vendégszeretet, és Budapest egyik kiemelt jellegzetességének számító romkocsmájába vittük el őket. Szombaton az oklevélosztás után pedig közösen felsétáltunk a Gellért-hegyre a Citadellához, hogy együtt gyönyörködhessünk a csodaszép panorámában.

A szervezők értékelése szerint a konferencia elérte célját, hiszen párbeszédet teremtett több ország között és a kapcsolatfelvétel további távlatokat fog nyitni a jövőben mind a projekt, mind a Mathias Corvinus Collegium számára.

Béres Csenge – Csepregi Evelyn