Közösség, élmény, KP

Lezajlott az MCC Középiskolás Programjának Nyári Tábora. Idén 79 diákkal és 14 szervezővel a Kisinóci Turistaházban töltöttünk négy napot. A táborba a magyarországi diákok mellett Erdélyből, Felvidékről, illetve Kárpátaljáról is érkeztek középiskolások. A szakmai programok során előadóként vendégül láttuk Szuda Ágnest, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttét, valamint Szepesi Balázst, a Hétfa Kutatóintézet egyik alapítóját. A diákoknak lehetősége nyílt beszélgetni a Középiskolás Program kurzusvezetőivel, valamint egy felsőoktatásról szóló workshopon is részt vehettek. Mindemellett csapatversenyek, logikai játékok, kooperativitást fejlesztő programok, társasozás, kirándulás és éjszakai túra is színesítette a programot. Örülünk, hogy idén is ilyen sokan részt vettek a táborban, szeptember 29-én pedig várunk minden programtagot a félév első KP Szombatjára.
Alább diákjaink élménybeszámolói olvashatóak.

 Élménybeszámoló MCC KP Nyári Tábor 2018

Vasárnap este már nagy készülődésben és izgalomban voltam, hiszem több éve már, hogy nem jártam táborban. A dilemma, hogy mit pakoljak a bőröndömbe ébren tartott, bár egyebként sem tudtam volna sokat aludni, hiszen fél négykor indult a vonatom. Így is a szerencsésebbek közé tartoztam, hiszen valakinek még korábban kellett kelnie, hiszen még messzebb lakik.
A Nyugati pályaudvaron hamar rátaláltam a KP-s csapatra és összeismerkedtem pár emberrel a várakozás ideje alatt. Budapestről vonattal, busszal, majd gyalog értünk oda a Kisinóci Turistaházhoz, ami táborhelyünkként szolgált az elkövetkező napokban.
Mikor megérkeztünk, regisztráltunk, majd kaptunk egy karszalagot, ami a csapatunk színét mutatta. A csapatbeosztás úgy alakult, hogy minél több, egymás számára ismeretlen legyen egy csapatban, hogy minél több új embert ismerhessünk meg.
Ebédeltünk, majd megkezdődtek az egész délutánt kitöltő ice-breaking játékok amiknek az volt a célja, hogy mindenki bemutatkozhasson a többieknek. Ezekben a játékokban az instruktorok is részt vettek, akik a csapatok vezetői voltak.
Vacsoráztunk, majd egy másik játék kezdődött. Minden csapat húzott nyolc kacatot, amik felhasználásával el kellett készíteni egy teleshop-előadást a lehető legkreatívabb módon, amit este elő kellett adni.
Másnap reggel zenével és tánccal leptek meg minket a szervezők, sajnos nekem a tánc nem tetszett annyira és nem is ment olyan jól, de ha mindenki csinálta, akkor nem volt ciki. A tánc után egy kis torna következett, majd a korgó gyomrokat reggelivel töltöttük meg.

Ezután következtek a szakmai programok. Az első előadást Szepesi Balázs tartotta vidékkutatásról és vidéki társadalomról. Számomra ez érdekes volt, hiszen én is vidéki vagyok, nemcsak Budapesthez képest, hanem saját megyémben is: Szombathelyhez képest Celldömölk vidék. Sok érdekeset hallottunk a vidék és a nem vidék kapcsolatáról, az agglomerációról, és arról, hogy feltételezhetően milyen lesz a vidék jövője, milyen demográfiai folyamatok fognak lezajlani. Ebéd után Szuda Ágnes ENSZ ifjúsági küldött tartott workshopot, amin interaktív módon mutatta be az ENSZ történetét, fejlődését, működését. Kis szünet után felsőoktatásról szóló workshopon vehettünk részt. Csapatokban kellett megfogalmaznunk, hogy milyennek képzelünk el egy „jó” egyetemet, hogyan kellene működnie, majd ezen dolgok megvalósítását hogyan lehetne végrehajtani. Érdekes ötletek és sok megoldási javaslat született.
Miután egy jót vacsoráztunk, minden csapat kapott időt felkészülni az esti túrára; saját himnuszt, zászlót és menetlevelet kellett készítenünk. Az esti túra hangulatos volt az előtte csöpörgő eső ellenére is. Izgalmas volt a csapattal egy ismeretlen helyen túrázni éjjel. A feladatok is viccesek voltak és még jobban összekovácsolták a csapatot. A hosszú séta után hajnali egy felé hazaértünk, azonban nem pihentünk le. Mindenki társasozott, beszélgetett a közösségi szobában.
Harmadnap reggel ismét reggeli tánccal indítottunk. Reggeli után bemutatkozott az MCC-től négy kurzusvezető, majd a délelőtt folyamán négy csapatra osztva interaktív módon beszélgethettünk velük az MCC kurzusairól és a továbbtanulásról.
Ebéd után szabad program következett, illetve akinek volt kedve, az elmehetett kirándulni. Először nem igen volt kedvem csatlakozni, de aztán beadtam a derekamat, és csatlakoztam a túrázókhoz. Tizenketten indultunk útnak. A kirándulás alatt megcsodáltuk a tájat, majd egy magaslati pontról kicsit a Dunakanyarra is ráláttunk. A majdnem tízkilométeres túrát 2 óra 30 perc alatt teljesítettük. Így kereken 17 órára újra a tábor területén voltunk. Kellemesen lefáradtunk, azonban a programoknak itt nem volt még vége. Vacsora után következett a drámaest.
Minden csapat kapott egy filmet, egy műfajt és 5 szót,  ezen szempontok alapján kellett eljátszani a történetet. A mi csapatunknak a Jégvarázs című mesét kellett előadnia szappanoperaként. Ezen az estén ténylegesen megtapasztaltam, milyen, ha egy csapat igazán összefog. Mindenkinek megvolt a maga feladata és a maga szerepe. Az előadásunk viccesre, izgalmasra sikeredett.

Ezután pontozás és eredményhirdetés zajlott. Hatalmas hangzavar és öröm volt, azonban nem az volt a fontos, hogy ki nyert, hiszen mindenki nyert! Barátokat, tapasztalatot, egy új élményt! Miután minden csapat elment, a miénk még beszélgetett. Újra bebizonyosodott, hogy a mi csapatunk a legösszetartóbbak közé tartozik.
Ezután mindenki szabadon találhatott ki magának programot. Pár emberrel előzetesen megbeszéltük, hogy kimegyünk a focipályára – ahol elég sötét volt – hullócsillagokat nézni. Csodálatos volt, az ég kristálytiszta, körülöttünk a természet hangjai/zajai. Később bementünk a közösségi helyiségbe, ahol még javában társasozott, kártyázott és beszélgetett mindenki. Mi is csatlakoztunk az egyik kártyapartihoz, amit az egyik csapat instruktora vezetett.
Másnap reggel szomorú búcsút vettem a tábortól.
Összegezve egy nagyon hangulatos, érdekes táborban lehetett részem. A szállás tökéletes volt, az odaút kicsit macerás, de megoldottuk. Az ételek finomak voltak, legalábbis nekem tökéletesen megfeleltek. Szerintem a szakmai programok mennyisége elegendő volt. Minden szervező és instruktor nagyon barátságos, segítőkész és jó vezető volt. Sok új emberrel sikerült megismerkednem. Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a nagyszerű kalandnak!

(//Marton Bendegúz Zsolt)"
Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium


 

 A nyár legjobb tábora

Hogyan is lehetne jobban leírni az MCC nyári táborát, ha nem úgy, mint a legeslegjobb nyári tábor, ami valaha volt, van és lesz? Az idei nyári tábor Börzsönyben került megrendezésre és a kisinóci turistaház fogadott minket vendégül.
Mi, az erdélyi csapat 13-án este indultunk, hogy nekivágjunk a hosszú útnak. Nem volt egyszerű, hiszen nem tudtuk kipihenni magunkat az éjszaka folyamán. Egyrészt azért, mert világot megváltó eszmecseréket folytattunk, másrészt, mert a buszt ugye nem alvásra tervezték. De szerencsésen megérkeztünk 11 óra körül és kezdődhetett a regisztráció. Mindannyian kaptunk egy karszalagot, ami azt jelölte, hogy melyik csapathoz fogunk tartozni a táborban.
Elsőként ice-breaking játékokat játszottunk, amely során lehetőségünk volt kicsit megismerni egymást. Ez nem volt egyszerű, hiszen közel 80 diák vett részt az idei rendezvényen. Viszont, úgy gondoljuk, hogy mindenki nagyon élvezte ezeket a játékokat. Mi szívesen játszottunk volna többet is, de hát az idő, ugye, nagyúr.

Az ismerkedős játékok után a csapatépítő játékok következtek, amikor összeálltunk a karszalagok szerint csapatokba. Már az elején lehetett érezni, hogy mennyire erős a csapatszellem. Este pedig, a vacsora után, a tábor első megmérettetésére került sor: a Top-shop játékra. A feladat egyszerű: kacatokból kell valami eladhatót kovácsolni, aztán egy tv műsort lebonyolítani. Legfőbb cél természetesen a szórakozás, de a marketingre is figyelni kell ám. Szerintünk minden csapat kihozta a maximumot magából és remekül éreztük magunkat közben.
A második nap nagyrészt a szakmai programokról szólt. Szó esett Szepesi Balázs, a HÉTFA alapítója és stratégiai igazgatója által a vidékfejlesztésről, és hogy mit is takar pontosan az a kifejezés, hogy vidék. Nincs pontos meghatározás, de az biztos, hogy másmilyenek egy falu mindennapjai Magyarországon, mint Erdélyben. A következő blokkban az ENSZ-ről volt szó. Szuda Ágnes, magyarországi ENSZ ifjúsági küldött által játékosan ismerhettük meg az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Csapatokba rendeződve kérdésekre válaszoltunk, ami elég izgalmas, pláne ha a csapatod nyer. Végül részt vehettünk egy pályaorientációs programon is, amelyen szintén csapatokba rendeződve azzal foglalkoztunk, hogy milyennek képzeljük el álmaink egyetemét.
A nap fénypontja mégis az éjszakai túra volt. A csapatok az instruktoraikkal egymás után indultak el megkeresni az állomásokat, ahol a tábor szervezői vártak ránk a különböző feladatokkal. Az első megállónál az volt a feladat, hogy egy olyan szerkezetet kellett készíteni, ami megvédi a benne levő tojást. A második megállónál logikai kérdések vártak bennünket, majd a következő állomáson kiscsoportokra szétválva kellett imitálnunk egy általunk kiválasztott állatot és akkor kaptunk pontot, ha azt a csapat másik fele kitalálta. Ezután jött egy hosszabb út. Ezen az úton énekelgettük a csapat indulóját, beszélgettünk, ijesztgettük egymást a sötétben. Az utolsó erdei állomásnál verset kellett írnunk úgy, hogy előre megadott szavakat is bele kellett illesztenünk a kreatív rímeinkbe. Miután ezzel is végeztünk visszamentünk a szállásra, és ott ügyességi feladatokkal szereztünk pontokat.

A harmadik nap 1 órával többet aludhattunk az előző naphoz képest, 9-kor volt az ébresztő. A reggeli után az MCC kurzusvezetőivel interaktív beszélgetéseket folytattunk a kurzusokról, tudományokról, továbbtanulásról és elhelyezkedésről. Szerintünk ez a beszélgetés nagyon hasznos volt, mert megtudtuk, hogy pontosan miről szólnak az MCC kurzusai, és információkat kaptunk arról, hogy mire számítsunk egy adott kurzus felvétele után. Ebéd után jött néhány óra szabadidő. Itt volt lehetőség röplabdázásra, fürdésre, társasjátékozásra, focizásra és túrázásra az erdőben. De este jött a tábor egyik legérdekesebb programja, a Kápé DRAMA TIME. Itt a véletlenszerű sorsolás után a csapatoknak az volt a feladatuk, hogy előadjanak egy filmet. Volt Gyűrűk ura, Reszkessetek betörők!, Harry Potter, Jégvarázs, Shrek és Star Wars, amelyeket különböző műfajokban kellett feldolgozni. Ezt követően jött az eredményhirdetés: a magenta csapat már az első nap elhatározta, hogy nyerni fog és úgy is lett. Fő az elszántság és a csapatmunka.
A tábor rengeteg programot tartogatott, de nem szabad elfelejteni a szabadidőket sem, amikor kedvünkre úszhattunk a medencében, röplabdázhattunk, társasjátékokat játszhattunk, tollasozhattunk, vagy csak egyszerűen beszélgethettünk és ismerkedhettünk. Összességében a tábor nagyon tetszett nekünk, felejthetetlen élmény volt és már nagyon várjuk a következőt.

 Biró Noémi, Marosvásárhely
Zsombori Péter, Székelyudvarhely