Asanga Welikala legutóbbi tanulmányában azokat az írott jogi alkotmányokat vizsgálta, amelyek tartalmazzák a „közjó” kifejezést a szövegükben. A tanulmány egy exploratív jellegű kutatás ezen alkotmányok körében, amely előzetes kérdésekre keres választ, mint például: milyen mértékben elterjedt a kifejezés világszerte, milyen szerepet játszik az alkotmányokban, mely országokban és milyen körülmények között, valamint miért gondolták az alkotmányalkotók, hogy belefoglalják azt. A tanulmány előfutára egy mélyebb, kvalitatív kutatásnak, amely a kifejezés használatának következményeit vizsgálja az alkotmányos elméletek magyarázó és normatív vonatkozásai szempontjából, különös tekintettel a közjó szövegszerű megjelenésének és az adott jogállam alkotmányosságának kapcsolatára. Célja, hogy bővítse és elmélyítse a közjó alkotmányos gondolkodásról alkotott megértésünket azáltal, hogy rávilágít azokra a különböző belső közjófelfogásokra, amelyek a jelenlegi alkotmányokban kifejezésre juttatják magukat.

A tanulmány első része kvantitatív és tipológiai jellegű, és a 41 olyan jogi alkotmányt, amelyek kifejezetten hivatkoznak a közjóra, kategóriákba sorolja, figyelembe véve: azok megalkotásának évét; a globális régiót és kontinenst, amelyhez tartoznak; a kormányzati rendszert és az állam területi szervezetét, amelyet létrehoznak; a jogi családot, amelyhez tartoznak; a közjó rendelkezésének jogi kötelező érvényét (vagy más jogi funkcióját); azt, hogy kinek szól a közjó rendelkezése; valamint hogy a közjó rendelkezése deklaratív vagy érvényesíthető-e (ha igen, akkor jogilag vagy politikailag); továbbá azt, hogy milyen szélesebb ideológiai vagy normatív kontextusban helyezkedik el a közjó rendelkezése.

A tanulmány második része még inkább kvalitatív és analitikai jellegű , miközben módszerét tekintve továbbra is szövegszerű, nem pedig kontextuális értelmezést alkalmaz. Itt a tanulmány azt vizsgálja, hogy a közjó rendelkezése hol található az alkotmányban – a kutatásban leggyakrabban az előszóban vagy a kontra-jogértelmezési alkotmányos irányelvek fejezetében – és elemzi ennek következményeit arra nézve, hogy milyen típusú alkotmányosságra utalhat a rendszer, vagy legalábbis, milyen alkotmányos rendszert kívántak létrehozni az alkotmányozók. A beszélgetés a közelmúlt irodalmát is figyelembe veszi az alkotmányos előszókkal és a kontra-jogértelmezési alkotmányos irányelvekkel kapcsolatban. Azt állítja, hogy bár ez az irodalom eredeti és kifinomult, nem értékelte megfelelően a szövegszerű közjó rendelkezéseket, mint a klasszikus jogi hagyományban alkalmazott alkotmányos rend kialakításának technikáját, amely pozitív jogi kifejezésmódot ölt. Ezzel a tanulmány új lehetőségeket kíván nyitni a közjó alkotmányosságának mint konceptuális keretnek a jövőbeli kutatására az alkotmányos elemzés terén egy változó és posztliberális világban.

 

Vendég: Asanga Welikala (University of Edinburgh)

Dátum: 2024. november 26. 17:00

Helyszín: Bp., 1113 Tas vezér utca 3-7., Hunyadi János

 

Korábbi kutatói szemináriumok:

----------------------------------------------

Az MCC hallgatói kreditpontot szerezhetnek az eseményen való aktív részvételért, feltéve, hogy elolvassák az előírt olvasmányt és azzal kapcsolatban az előadónak szánt három kérdést előre elküldenek.

A kötelező olvasmányokhoz kapcsolódó kérdéseket 2024. november 24-én 23:00 óráig kell elküldeni Pócza Kálmánnak a pocza.kalman@mcc.hu e-mail címre.

Kötelező olvasmányok: A szöveg elektronikus változatának beszerzése érdekében vegye fel a kapcsolatot Pócza Kálmánnal.