Senkiföldjén. Bécs és Budapest lépései a keleti front menekültjeinek eltávolításáért (1915-1921)

Pálvölgyi Balázs (2020),
ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után (szerk. Ablonczy Balázs)

Jóllehet nem ők voltak az elsők, de végül ők váltak a Monarchia fővárosainak leginkább látható, s egyre kevésbé szívesen fogadott háborús menekültjeivé, majd az egyik utolsó „közös üggyé”. A galíciai menekültek sorsa nagyon pontosan illusztrálta mind a Monarchia összetett belső viszonyait, a háború népességmozgásokra gyakorolt hatását, illetve azt, hogyan is próbálnak meg az utódállamok adminisztratív-, illetve az állampolgársági jog biztosította eszközök segítségével megszabadulni a keleti front menekültjeitől.

Hungarian migrant communities decoupling from the old country in the United States (1900-1920s)

Pálvölgyi Balázs (2020),
Klimaszewska, Anna; Gałędek, Michał (szerk.) Modernisation, National Identity and Legal Instrumentalism (Vol. II:Public Law) Brill/Nijhoff

The Hungarian migrant community’s thirty-year-development in the US shows how the most important stages evolved, appeared, became a diaspora and the trend towards assimilation. Seeing the strong activity of Budapest in the issue, this diasporic cycle’s stages and periods clearly reflected in the governmental aims and measures.

Lehetetlen küldetés: A magyar migrációs politika kihívásai (1900–1924)

Pálvölgyi Balázs (2018),
Századok

A magyar migrációs politika legégetőbb problémái az 1900 és 1924 között eltelt közel negyed évszázadban gyökeresen megváltoztak. Míg a világháború kitöréséig a túlnyomórészt az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás kezelésének módja jelentette a legfontosabb kérdést, 1914 nyarát követően a háborús, 1918 utolsó hónapjaitól pedig a későbbi utódállamokhoz került területekről érkező menekültek megjelenése képezte a legnehezebben megoldható problémát. 1924 a magyar migrációs politika újabb korszakhatára. Az elcsatolt területekről ekkortól már nem érkeztek számottevő csoportok, míg a kvóta-törvények nyomán az Egyesült Államokba irányuló tömeges kivándorlás lehetősége is végérvényesen lezárult.

La question de la criminalisation dans la politique de migration en Hongrie (1881-1903)

Pálvölgyi Balázs (2014),
Jog-Állam-Politika

A magyar kormány még az 1870-es években érzékelte a kivándorlás problémáját. Mivel a kivándorlás erősödésében az ügynökök közreműködése egyértelműnek látszott, a kormány a könnyebb módszert választotta: az első rendeletekben ezt a tevékenységet vette célba Az 1890-es évektől kezdve a politika megváltozott: a korábbinál sokkal átfogóbb megközelítés kialakulását figyelhetjük meg. A századforduló után minden kormány arra törekedett, hogy megtalálja a szabályozás mindenki számára elfogadható változatát úgy, hogy lehetőség szerint lassítsa, de legalább is ellenőrizze a kivándorlás folyamatát. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére a tömeges magyar kivándorlást csak a világháború, illetve majd az amerikai bevándorlási lehetőségek megszűnése, a kvóta-rendszer állította meg.

A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere, 1867-1914: Kiépülésének és működésének vizsgálata a himlő, a trachoma és a tbc elleni küzdelem fejlődésének tükrében

Pálvölgyi Balázs (2011),
Budapest

A dualizmus időszakában az egészségügyi ellátó- és igazgatási rendszer – fölhasználva az orvostudomány legújabb eredményeit – hatalmas fejlődésen ment keresztül, hiszen létrejött egy működőképes alap- és egyes területeken szakellátórendszer, komoly lépések történtek az orvos-ellátottság javítására, a kórházi ágyak szá-ma megsokszorozódott s végeredményben az egészségügy kezelése szinte minden szinten – még ha olykor felemás módon is –, de felvállaltan állami feladattá vált. A kötet ezt a folyamatot mutatja be.