Olvasási idő: 4 perc
A wokeizmus és a kapitalizmus ellentmondásnak tűnik. Hiszen hogyan fér össze egy állítólag neomarxista ideológia egy kapitalista gazdasági rendszerrel? Alexander Grau író, filozófus, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégkutatója a „Woke kapitalizmus” című rendezvényen 2023. május 17-én az MCC Scruton Caféban 50 fős hallgatóság előtt fejtette ki, hogyan juthattunk el oda, hogy a moralitás a kortárs viták mindent uraló ideológiájává váljon.?Milyen szerepet játszik ebben a kapitalista fogyasztói társadalom, és hol vannak a kapitalizmus és a wokeizmus közös gyökerei?
A rendezvényt Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar-német kapcsolatokban a szokásos szempontokon túl a tudományos eszmecsere is fontos, amit ápolni kell. Ennek során kiemelte, hogy az intézet idén már öt vendégkutatót tudott rövidebb-hosszabb magyarországi tartózkodásra fogadni, ami szintén erősítheti az országaink közötti párbeszédet. A továbbiakban Bauer beszélt a rendezvény témájáról, a kapitalizmusról, mint olyan rendről is, amely a termelőeszközök magántulajdonán, valamint a termelés és a fogyasztás piac általi ellenőrzésén alapul. Ezt a kapitalizmusra, mint társadalmi rendre és termelési módra a marxizmus a 19. századtól kezdve kritikusan tekintett, és abban ellenségképet látott - mondta az igazgató.
Grau bevezető előadásában elmondta, hogy a nyugati világban néhány éve egy elképesztő tendencia figyelhető meg. A nemzetközi vállalatok, de a hazai cégek is egyre inkább politikai szerepet vállalnak, gondoljunk csak a fenntarthatóságra, a diverzifikációra vagy akár a szivárványos zászlókra a különböző cégek épületein. Ennek fényében a konzervatívok és a tőke hagyományos szövetsége megkérdőjeleződik. A jelenség magyarázataként az előadóa kapitalizmus történetére és fejlődésére hivatkozott, amely egy új társadalmi rendet hozott létre. Idővel ez a változás oda vezetett, hogy a tömegcikkek és fogyasztási cikkek ipara képes volt a társadalomban az állandó változás ideológiáját megvalósítani. Az egyre szebb, jobb és funkcionálisabb javak megszerzése az emberi lét alapjává vált. Véleménye szerint az 1960-as évek neomarxista baloldala biztosította az ideológiai felépítményt ezekhez a kapitalista cselekvési mintákhoz, mivel elsöpörte a takarékosságon és önkorlátozáson alapuló polgári világ utolsó maradványait. Ezért az ő tézise: az ébredő kapitalizmusban az talál egymásra, ami összetartozik.
Ezért állítja Grau azt, hogy az emberiség globális kultúrháborúban áll. Az egyik oldalon ott van a gazdaságilag liberális, globális, univerzalista civilizáció eszméje, amely lemond a hagyományokról. A másik oldalon mindazok a csoportok színes keveréke áll, amelyek mindezt ellenzik. A filozófus szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a baloldali, kulturális, globális kapitalistadiadalmenetét vajon meg lehet-e állítani.
Grau az előadását követően az intézet kutatási koordinátorának, Böhm Mártonnak moderárásával pódiumbeszélgetés keretében kérdésekre válaszolt. Böhm többek között az ébredő kapitalizmus lehetséges pozitív hatásairól kérdezte az előadót és utalt annak környezetvédő illetve diszkriminációellenes üzeneteire. Grau hangsúlyozta, hogy a jelenségnek természetesen pozitív hatásai is lehetnek, mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy a demokratikus legitimációval nem rendelkező vállalatok mennyire jogosultak politikai befolyást gyakorolni. A panelbeszélgetés a közönség kérdéseivel zárult, majd a beszélgetések folytatódtak a rendezvényt követő fogadáson.
