Kiemelt érdeklődés mellett folytatódott az MCC Brüsszel idei legnagyobb konzervatív rendezvénye, a Battle for the Soul of Europe konferencia, amely két napon át vizsgálta Európa politikai és társadalmi kihívásait. A több mint hatszáz résztvevőt vonzó esemény központi kérdése az volt, visszatalálhat-e a kontinens a demokratikus alapelvekhez, és milyen irányba indulhat el a jövő Európája.
A konferencia második napján Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai elit a hatalom további központosítására törekszik, miközben a szomszédban zajló háború egyre súlyosabb következményekkel jár. Az MCC kuratóriumi elnöke kiemelte, az EU jelenlegi vezetése nem képes előmozdítani a békét, és a konfliktust inkább a centralizáció erősítésére használja. Hozzátette, ha ez az irány folytatódik, a tagállami szuverenitás és a szólásszabadság kerülhet veszélybe. Véleménye szerint a megoldás egy brüsszeli vezetőváltás lenne, ami lehetőséget teremthet Európa politikai megújulására és a béke felé vezető diplomáciai törekvések újraindítására.
Nyitóbeszédében John O’Brien, az MCC Brüsszel kommunikációs vezetője kiemelte: a konferencia leglényegesebb kérdése, hogy milyen Európát szeretnénk a jövő nemzedékei számára. Mint mondta, a kontinens jövőjét nem bürokraták, hanem a fiatalok formálják majd, akik készek olyan Európa mellett kiállni, amely értékeire épít, és magabiztosan tekint a jövőbe.
A meghívott előadók között szereplő Mathieu Bock-Côté szociológus arra figyelmeztetett, hogy Európa eltávolodott a demokratikus elszámoltathatóság elvétől. Véleménye szerint a közbeszéd fokozódó kontrollja és a multikulturalizmus dogmája olyan rendszert alakított ki, amelyet vagy meg kell törni, vagy az fogja megtörni Európát.
A konferencia tematikus paneljei között kiemelt figyelmet kapott a „Nyelvrendőrség ellen – Miért kell visszakövetelnünk a beszéd szabadságát?” című szekció. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió több tagállamában egyre szűkül a véleménynyilvánítás tere, miközben a dezinformáció elleni fellépés határai körüli vita folyamatosan élesedik. Mint hangsúlyozták: a szólásszabadság nem pusztán technikai kérdés, hanem a demokrácia egyik alappillére.
László András európai parlamenti képviselő plenáris beszédében éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi működésével kapcsolatban, különös tekintettel a brüsszeli intézmények döntéshozatali gyakorlatára és az uniós hatáskörök bővülésére. A politikus szerint sürgős változásra van szükség Brüsszelben, és olyan vezetők kellenek, akik a szólásszabadságot részesítik előnyben a kulturális és ideológiai nyomással szemben.
A „Bevándorlás és remigráció – Miért számítanak a határok” című panel szakértői – köztük Matt Goodwin, Thierry Mariani és Richard Schenk – arra hívták fel a figyelmet, hogy a tömeges migráció továbbra is Európa egyik legégetőbb kihívása. Erősebb határvédelmet, világosabb jogi kereteket és hatékonyabb visszaküldési rendszert sürgettek. A fiatal konzervatív vezetők a generációk közötti felelősségvállalás fontosságára, valamint az identitás és a határok védelmének nyílt képviseletére hívták fel a figyelmet.
Európa népei - a válságos időkben kiváltképp – maguk akarnak dönteni saját sorsukról. A konferencia felerősítette az emberek hangját: rámutatott a józan gondolkodás sürgető igényére, a kivezető utakra, és arra, hogy Európa-szerte egyre erősebb az igény demokratikus képviseletre.
