Olvasási idő: 7 perc

A Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat Ötödik alkalommal rendezte meg éves konferenciáját. A hálózat a vállalkozások világának kutatói, elemzői és adatelőállítói közötti együttműködés erősítésének céljából jött létre, melynek révén a vállalkozásokkal kapcsolatos szisztematikus tudás bővítéséhez és mélyítéséhez kíván hozzájárulni. Az évente megrendezésre kerülő konferencia célja, hogy teret adjon a vállalkozásokat gazdasági, üzleti vagy szociológiai szempontból kutatók és elemzők közötti személyes és szakmai kapcsolatok erősítésének, valamint a vállalkozásokkal kapcsolatos tudományos eszmecserének és inspiratív diskurzusoknak is.

Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvény kiváló alkalom a gazdasági és vállalkozói szféra aktuális kérdéseinek megvitatására. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet – amit a háború és az infláció is tovább nehezít – különbözőképpen kezelik az emberek: míg a pesszimisták a "homokzsákok mögé" húzódva próbálják védeni magukat, az optimisták új lehetőségeket keresve vállalkozásokba kezdenek.

Lánczi Péter kiemelte, hogy a siker kulcsa az, hogy a vállalkozók képesek legyenek kihívásként és lehetőségként tekinteni a nehézségekre. Úgy véli, a magyar gazdaság tudatos és kreatív használata alapvető feltétele a vállalkozások sikerének, amely az egész Kárpát-medence gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Szepesi Balázs a konferencia megnyitójában hangsúlyozta, hogy az esemény egyik legfontosabb célja, hogy megőrizzük mindazt, ami már jól működik. A konferencia különlegessége abban rejlik, hogy a személyes részvétel és a beszélgetések komoly visszajelzéseket adnak, és lehetőséget biztosítanak a valódi vitákra, amelyek online formában ritkán valósulnak meg.

Az eseményen Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) elismert oktatója adta át az okleveleket azoknak, akik tavaly kiemelkedő beszédeikkel gazdagították a konferencia programját.

Az esemény kiemelt előadója Magnus Henrekson volt, a Gothenburgi Egyetem oktatója. Henrekson elmondta, hogy az 1970-es években a kormányzatok által birtokolt kulcsiparágak rendszere nem hozta a várt eredményeket. A pénzügyi válság után változásokra volt szükség, hiszen a politikailag irányított pénzügyi döntések nem bizonyultak hatékonynak.

A COVID-19 járvány példáján keresztül rámutatott, hogy bizonyos problémákat a kormányzat gyorsan képes kezelni – például a vakcinák néhány hónap alatt történő kifejlesztése –, de hozzátette, hogy a klímaváltozást nem lehet decentralizált módon megoldani. Henrekson megemlítette, hogy Kína képes nagy léptékben gondolkodni, míg Európában ez gyakran hiányzik.

Bírálta a „misszió-alapú” megközelítéseket is, amelyek szerinte nem alkalmasak komplex problémák megoldására. Úgy vélte, hogy a politikusok és a kormányzati szervek sem mentesek az önérdektől, a missziókat gyakran a haszonszerzés és a politikai érdekek torzítják. Emellett a döntéshozók nem rendelkeznek elegendő információval a hatékony tervezéshez, és az ilyen programok torzítják a versenyt, miközben figyelmen kívül hagyják az alternatívák lehetőségeit.

Zárásként Henrekson hangsúlyozta, hogy a vállalkozások alapvető szerepet játszanak az innovációk értékes árukká és szolgáltatásokká alakításában. A fenntartható fejlődéshez pedig olyan intézményi hálózatokra van szükség, amelyek támogatják a termelékeny vállalkozói tevékenységet.

A konferencia számos izgalmas és aktuális témát dolgozott fel, amelyek a vállalkozói kompetenciák, az oktatás és képzés, az innováció és digitalizáció, valamint a fenntarthatóság területeit érintették.

A vállalkozói kompetenciák témakörében a résztvevők megvitatták, hogyan alakíthatók a vállalkozási tevékenységhez szükséges készségek, és ebben milyen szerepet játszik a felsőoktatás, egy átfogó hazai helyzetkép alapján. Szó esett a pénzügyi műveltség vállalkozóvá válásra gyakorolt hatásáról, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók tudásszerzési lehetőségeiről, kiemelve a formális és informális tanulási formák jelentőségét.

Az oktatás, képzés és tanácsadás szekcióban a paradoxonelmélet és a polaritás-menedzsment új eszközeit elemezték, amelyek a vállalkozói egyetemi működés mélyebb megértését segítik elő. A magyar felsőoktatásban tanulók karrierterveit is górcső alá vették, valamint a vállalati tanácsadói szféra szerepét vizsgálták a hazai cégvilág szemszögéből, a VOE online felmérésének első eredményeit bemutatva.

Az innováció és digitalizáció témájában a hazai kis- és középvállalatok online jelenlétének kihívásait, valamint a digitális technológiák implementálását akadályozó és elősegítő tényezőket elemezték a szolgáltatási szektorban. Kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia KKV-k ügyfélkezelésére gyakorolt hatása is.

A fenntarthatóság és körforgásos gazdaság szekció a társas, digitális és zöld készségek szerepét vizsgálta a turizmus és vendéglátás területén, valamint a körforgásos gazdasági megoldások alkalmazhatóságát a ruhaiparban. Szóba került az öko-innovációk családi élelmiszeripari vállalkozások utódlására gyakorolt hatása is. Gépi tanulási módszerekkel elemezték a vállalkozási fázisok azonosítását a magyarországi GEM adatok alapján, illetve bemutatták a zalai és vas vármegyei helyi termelők motivációit. Végül az innovációs képességek válsághelyzetben való fenntartásának kihívásait is megvitatták.

Emellett egy különösen érdekes kerekasztal-beszélgetés is zajlott, amely az Európai Unió tagságának a vállalkozói környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. A beszélgetésen neves magyar vállalkozók, köztük Hatos István, Pausits Imre és Borbás Levente vettek részt, Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője moderálásával.

Pausits Imre hangsúlyozta, hogy az uniós tagság kiemelt fontosságú Magyarország számára, különösen az export szempontjából. Úgy fogalmazott: „Ha nem lenne unió, nem tudom, mi lenne velünk.” Rámutatott, hogy a magyar vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy sikeresen megállják a helyüket az uniós piacon.

Hatos István elmondta, hogy vállalkozása számára az uniós csatlakozás nem jelentett különösebb problémát vagy nehézséget.

A második kérdés a következő volt: Hogyan élik meg az uniós tagságot a vállalkozások? Borbás Levente elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás számukra egyértelműen a nagyobb piachoz való hozzáférést jelentette, ugyanakkor kiemelte, hogy az EU-s környezet rendkívül versenyképes. Hozzátette, hogy vállalkozásuk szinte teljes mértékben az uniós piacra termel, hiszen bevételük 95%-a euróban keletkezik.

Az állami támogatásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy vállalatuk jelentős előnyöket élvez az EU által finanszírozott támogatási rendszerekből. Ezek az összegek nagy segítséget jelentenek számukra, és minden egyes forintot visszaforgatnak a vállalkozásba annak érdekében, hogy versenyképesek maradhassanak az EU piacán.