Olvasási idő: 2 perc
A német tömegtájékoztatás gyakran torzítottan mutatja be Magyarországot, miközben az országot érintő viták valójában a német társadalom saját kihívásait és belső problémáit tükrözik – hangzott el az MCC Brunch Talks programsorozat rendezvényén, ahol Lengyel K. Zsolt magyar–német történész, politológus arról beszélt, hogy milyen kép él Magyarországról a német társadalomban, és ez mennyiben tér el attól, ahogyan a magyarok saját országukat látják.
Lengyel K. Zsolt előadásában a tükrözéstan (imagológia) módszertanát alkalmazta, amely azt vizsgálja, hogyan formálódik egy nemzet képe egy másik társadalomban. Célja az volt, hogy a Magyarországról szóló diskurzusokat tárgyilagosabbá tegye, elősegítve a higgadt, érdemi vitákat az ideológiai torzítások helyett. Az előadó rámutatott, hogy a Magyarországról alkotott német kép mély történelmi gyökerekkel rendelkezik: a Kádár-korszak második felében a németek inkább liberális országként tekintettek Magyarországra, ám ennek megítélése az évtizedek során jelentősen átalakult. Paradox módon az ország nemzetközi elszigetelődése éppen akkor kezdődött, amikor az a demokratikus átmenet útjára lépett.
A berlini fal leomlását követően a német közvélemény hálás volt Magyarország szerepéért, ám a második Orbán-kormány hivatalba lépése előtt egyre inkább tekintélyelvű irányba sodródó rendszerként kezdték értelmezni a magyar politikai folyamatokat. A magyar nacionalizmus és az illiberális demokrácia térnyerése iránti aggodalom meghatározó tényezővé vált a német médiában- hangzott el az eseményen. Lengyel szerint azonban a Magyarországról kialakult kép nem csupán az országról szól, hanem sokat elárul Németországról is. A német tömegtájékoztatás gyakran torzítottan mutatja be Magyarországot, miközben az országot érintő viták valójában a német társadalom saját kihívásait és belső problémáit tükrözik.
Az előadó rámutatott, hogy Magyarország nemzetközi megítélése nem pusztán politikai szinten romlott, hanem mélyebben beépült a német közgondolkodásba is. Ennek hátterében komplex történelmi és ideológiai folyamatok állnak, amelyek meghatározzák a két ország közötti viszonyt.
