Egy nemzet, vagy akár egy kontinens sorsát is meghatározhatja, hogy milyen emberek jutnak kiemelt politikai szerephez, kiből lesz történelmi személy. Savoyai Jenő kiváló példa arra, hogy a 17. század végén, 18. század elején életek olyan összeurópai személyiségek, amely nagyban meghatározták nem csak Magyarország, hanem Európa sorsát. Ugyanakkor Savoyai arra is példa, hogy bár nem csak Magyarország, de Európa egyik legzseniálisabb hadvezére, a történelmi emlékezet bizonyos okokból mégis a háttérbe szorította.
Hahner Péter, az MCC Rubicon Intézet igazgatójának új könyvét mutattuk be a pécsi MCC szerdai, teltházas rendezvényén. A történészprofesszor szerint, ha nincs a zentai győzelem, akkor az oszmánok akár még több évtizedig megszállva tartják hazánkat. „Ez pedig nem csak Magyarország, hanem az egész keresztény Európa sorsát más irányba vihette volna. Ez egy történelmi jelentőségű győzelem volt!” – mondta a könyv szerzője.
„Savoyai Jenő tette a legtöbbet Magyarország felszabadításáért. Döntő győzelmet aratott az oszmánok felett, ma szobra áll a budai várban, mégis alig ismerjük őt” – Hívta fel a figyelmet a magyar történelem egyik méltatlanul alul reprezentált szereplőjére Hahner Péter.
A hadvezér útja a francia udvarból Bécsbe vezetett, majd a magyarországi, itáliai és nyugat-európai hadszínterekre, ám hadi sikerei mellett mecénásként is ismerhetjük őt. A bécsi Belvedere kastély építése is az ő nevéhez fűződik, melyben nem csak jelentős festménygyűjteményt alakított ki, hanem hatalmas könyvtárat is létrehozott, melyet később Mária Terézia vásárolt meg.
Az „Én, Savoyai Jenő című könyvből számos érdekes részlet derül ki a kora újkori Magyarország egyik legjelentősebb, ám mára csaknem elfeledett alakjáról. Ehhez valószínűleg II. Rákóczi Ferenccel való konfliktusa is hozzájárulhatott. Az író ugyanakkor bízik abban, hogy műve hozzájárulhat, hogy a nemzet újból felfedezze magának hősét, akire méltán lehet büszke.
