Olvasási idő: 2 perc
Szeresd az embereket, szeresd az életet, légy kíváncsi és jön a sztori! – üzente a fiataloknak Boris Kálnoky újságíró, az MCC Média Iskolájának vezetője, a pécsi MCC tegnap esti előadásán. A sztorit vagy életet – Riporterek a vörös zónákban című rendezvényünkön a haditudósítók életébe nyerhettünk bepillantást, méghozzá első kézből.
Az etikett, az udvariasság ott kezdődik, hogy az asztalra tesszük a fegyvereinket. – mondta Boris, miközben a Pakisztánban megélt kalandjairól mesélt.
Hogy hiszek-e Istenben? Természetesen, hiszen katolikus vagyok. Ez a mondat volt a belépő egy muszlim maffiavezérhez. A riporterek élete tele van meglepetésekkel és kalandokkal, de el kell viselnünk azt a rengeteg szenvedést és igazságtalanságot, amit a háborús övezetekben látunk – mondta Kálnoky, aki azt is elmagyarázta, miért borzalmas dolog a fegyverszünet egy haditudósítónak.
Egy riporter a világ végén, kiszolgáltatva a helyi viszonyoknak nem tehet mást, mint hogy bízik magában és Istenben. Amikor Irakban a dzsihadisták megkérdezték, nem félek-e, ezt válaszoltam: Mitől féljek? Mi a legrosszabb, ami történhet velem? Maximum valaki megöl. Akkor majd ott állok a teremtő előtt, ahol el kell számolnom az életemmel, a tetteimmel, és úgy érzem nincs mitől tartanom. Ilyen mondatok, és néha egy csomag pelenka vagy hintőpor, amit a helyi családoknak vittem ajándékba azok, amik többször megmentették az életem – zárta érdekfeszítő előadását Boris.
