Olvasási idő: 6 perc
Tartalmas előadásokkal, beszélgetésekkel van jelen a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az MCC. A népszerű esemény első napján erdélyi tehetségekkel ismerkedhettek meg a fesztiválozók: Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenészt, Egry Krisztián rendező-operatőrt és Fazakas Szabolcsot, a Székelyföldi Legendárium alapítóját Kelemen Kincső, az MCC erdélyi gazdasági igazgatója faggatta munkásságukról. Pál István Szalonna a Highlights of Hungary nagyköveteként az elismerés kultúrájának fontosságát hangsúlyozta – ennek gyakorlására és népszerűsítésére egyaránt nagy szükség van a magyar alkotók köreiben. A Highlights of Hungary díjra jelölt beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy munkájuk egyik legfontosabb része a morális értékeke átörökítése.
A délután folyamán angol nyelvű beszélgetéseken is részt vehettek a közélet iránt érdeklődők. A 2024-es európai parlamenti választásokról Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, Thomas Fazi, az Unherd újságírója és Mick Hume, a The European Conservative újságírója osztotta meg gondolatait. Az eszmecserét Jacob Reynolds, az MCC brüsszeli központjának szakpolitikáért felelős vezetője moderálta. A szakemberek a választások lehetséges kimenetelét, illetve következményeit taglalták.
Rodrigo Ballester szerint a konzervatív szavazók olyan pártokra szavaznak, akik nem képviselik őket, és így egy jelentős társadalmi réteg ’elvész a fordításban’, miközben a fél életünkről Brüsszel dönt.
Mick Hume elmondta, a populizmus szitokszóvá vált, de ő egyszerűen a demokráciával azonosítja. Gondoljunk csak a holland farmerekre!
Thomas Fazi szerint az európai választásokon a részvétel alacsony, mert az európai polgárok kiábrándultak az európai politikából. A valódi hatalmat az EU-ban a Bizottság és a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank gyakorolja, miközben a jobboldali populista pártok nem eléggé populisták: támogatják a megszorításokat, a háborút, neoliberálisok. Ennek Georgia Meloni jó példája.
Ballester nem mindenben értett egyet, szerinte az Európai Parlamentnek igenis van hatalma, az európaiaknak ezért el kell menniük szavazni, és jól kell szavazniuk. Szerinte a mélyállam a 32 000 bürokrata, akik a Bizottságban ülnek. Véleménye szerint több konzervatív Biztosra van szükség.
Hume kiemelte, ha elveszítjük a nemzeti szuverenitásunkat, nem lesz többé demokrácia, és ez olyan dolgokhoz vezet, mint a Brexit.
Fazi a háború kapcsán: a szankciós politika versenyképtelenné teszi Európa gazdaságát. Mégis szinte kivétel nélkül minden európai vezető háborúpárti, még a nacionalisták is. De hogyan lehet valaki szuverenitáspárti vagy nacionalista, ha vakon követi a NATO stratégiáját, amely igába hajtja Európát? - tette fel a kérdést az újságíró?
A panel résztvevői az Európát érintő legfontosabb kérdéseknek a migrációt, a zöld törekvéseket, és a háborút tartották. A cselekvéshez azonban összefogásra van szükség, akár különböző ideológiai törésvonalak mentén is, egy-egy közös ügyért.
Az első napi előadások sorát a Párizsi parázs – Háború Franciaországban? című angol nyelvű beszélgetés zárta. A témában Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet vezetője, valamint az MCC vendégoktatói, Thibaud Gibelin történész, politológus és Calum Nicholson antropológus fejtette ki álláspontját Frank Füredi, az MCC brüsszeli központja vezetőjének moderálásával. A meghívottak kulturális, politikai és gazdasági szempontból elemezték Franciaország helyzetét, illetve a jelenlegi állapothoz vezető utat.
A párizsi lázongások 1 milliárd eurós kárt okoztak Franciaországnak, ez az ukrajnai háború egy napos költségvetése. Hogyan értelmezhető a jelenség és a politikai hatalom átrendeződését jelzi-e, tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora, Frank Füredi.
Thibaud Gibelin szerint a lázongók egy újabb külvárosi generáció, akiknek semmilyen kötődésük nincs a francia nemzeti identitáshoz. A kutató szerint a francia állam gyengébb, mint 20 évvel ezelőtt és már az is nehezen meghatározható, mit jelent franciának lenni. Macron multukulturalizmust hirdetett, nem hisz a kollektív nemzeti identitásban, és ez a Thatcher-i hozzáállás úgy tűnik, ide vezetett. A tűzszünet pedig ideiglenes, nem az állam győzelmét jelenti.
A kérdésre, hogy a franciaországi lázongások a franciák BLM (Black Lives Matter) pillanata-e, Galdden Pappin elmondta, nem érdemes európai folyamatokat és történéseket amerikai lencsén keresztül vizsgálni. A kérdés az, egy-egy társadalomnak mi a sokk-felvevő képessége, úgy, hogy az ilyen drasztikus eseményeket hasznosítani is tudja. A cél a nagyobb társadalmi egység megteremtése lenne.
Gibelin szerint az amerikanizált, individualista liberális társadalmi modell, ami Franciaországot is meghódította, valamint a történelmi francia nemzet maradványainak együttélése vezet feszültséghez.
Poszt-nemzeti korszakot élünk, amikor az állam szerepe az lett, hogy az embereket megvédje önmaguktól, vagyis a nacionalizmustól. Az USA diktálta status quo-t védelmezik a kormányok, de azért vannak Európában is biztató fejlemények, mint a holland farmerek megmozdulása.
Pappin szerint minden rezsimnek lehetnek jó és rossz döntései, de egyes intézkedések messze túlmutatnak az adott politikai rendszer életciklusán.
Bár a francia társadalom multikulturális jellege nem fog egyhamar megváltozni - az állam hatalmas és jólszervezett Leviathánként teremtette ezt a helyzetet, és most nehezére esik kézben tartani – az ország gazdag múltjában azonban fellelhetők olyan erőforrások, melyek segítségével új társadalmi egység formálódhat.
Calum Nicholson kiemelte, míg a jobboldal egyes társadalmi csoportokat hibáztat, a baloldal áldozatpolitikát folytat, ami, ha meggondoljuk, éppen annyira rasszista hozzáállás.
Az MCC a hét további napjain is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket Tusványos pörgésében.
