Személyes élmények is ihlették Veszprémy László Bernát „Migráció és antiszemitizmus Nyugaton” című könyvét

Veszprémy László Bernát holokauszt- és népirtás-történelem szakon végzett 2017-ben az Amszterdami Egyetemen, és jelenleg is a cionizmussal és Izrael állam történetével foglalkozik mint doktorandusz-hallgató. Jelenleg a Corvinák főszerkesztője. Kutatásai alapján – de saját tapasztalataiból is merítve – írta meg könyvét, amely a napokban jelent meg az MCC Press gondozásában.

A szerző Hollandiában töltött évei alatt fiatal egyetemistaként személyesen is megtapasztalta, hogy az antiszemitizmus sajnos nem csak a múlt kérdése, hanem egy nagyon is élő és égető probléma napjainkban.

Bár a nyugati sajtó által közölt cikkek nem ezt mutatják, a nyugat-európai országokban nagyon gyakoriak az antiszemita támadások, amiknek a nagy részét – bár muszlim elkövetők hajtják végre – szélsőjobboldali támadásokként azonosítják a hatóságok. Saját kutatásai, riportjai során Veszprémy László találkozott zsidó közösségek reményvesztett vezetőivel, akik nem látják biztosítva a zsidóság jövőjét ezekben az országokban, ezért azt tanácsolják a közösségük tagjainak, hagyják el ezeket a nyugat-európai országokat.

A szerző azt is vizsgálta, hogy van-e összefüggés a holokauszttagadás és a migráció között, és azt tapasztalta, hogy a jelenség nagyon is jelen van az arab és muszlim közösségekben. E mögött elsősorban nem a szélsőjobboldali nézetek állnak, hanem az izraeli-palesztin konfliktus Európára történő kivetülése. Arra a kérdésre, hogy a 2015-ös migrációs válság után megugrott-e az antiszemita támadások száma, azt felelte, hogy nem ekkor volt igazából nagymértékű a változás, hanem 2014-ben, a Gázai övezet miatti izraeli-palesztin konfliktus felerősödése idején, tehát a két ország viszonyában történő negatív változás minden esetben kihat a nyugati világban élő muszlimok és zsidók közötti kapcsolatra is. Véleménye szerint ez a konfliktus azonban akkor sem szűnne meg, ha a két ország viszonya rendeződne, hiszen az elkövetők jó része másod- vagy harmad-generációs bevándorló, akik már nyugaton, a nyugati demokráciában és kultúrában nőttek fel, és a toleranciára nevelő oktatásban részesültek, ennek ellenére bennük él az antiszemitizmus. Vannak természetesen kormányzati intézkedések, és vannak törekvések az oktatásban is arra, hogy ezt a nézetet megváltoztassák – főleg a fiataloknál, gyerekeknél –, de az a tapasztalat, hogy a muszlim gyerekek agresszív viselkedést mutatnak az iskolában, ha az antiszemitizmusról beszélnek nekik, de az is előfordul, hogy pozitívan ítélik meg a holokausztot.

A könyvben a szerző azt is vizsgálja, hogy az egyes baloldali pártok szavazatok reményében keresik a bevándorlók szimpátiáját, ezért is elnézőbbek a bevándorló hátterű antiszemitizmussal szemben. De nem csak a progresszív pártok számítanak a bevándorlók szavazatira, emellett egyes európai országokban létrejöttek bevándorló-pártok is – mint például a holland DENK párt – amelyek többek között az antiszemitizmusra is építenek a kampányaikban.

Veszprémy László kitért arra is, hogy párhuzamosan létezik a szélsőjobboldali és a muszlim radikalizálódás, és a kettő szítja egymást. Számos vizsgálat foglalkozott azzal az elmúlt években, hogy a radikális iszlám hívei és a szélsőjobboldali terroristák között polgárháborús helyzet alakulhat ki Európában, és szerepel a hatóságok félelmei között az antiszemitizmus még nagyobb mértékű felerősödése is, ez utóbbi a szélsőjobboldali terroristák egyik világnézeti alapelve. Az elmúlt évek során történt, zsidókat érintő szélsőjobboldali terrortámadások elkövetői a zsidókat okolták a tömeges bevándorlásért.

Felvetődik a kérdés, hogy ha az antiszemitizmus tovább erősödik Nyugat-Európában, tovább nő a zsidók elleni atrocitások száma, mi a megoldás az ott élő zsidóság számára? Elhagyni Nyugat-Európát és Izraelbe költözni, vagy esetleg elhagyni a vallásukat, identitásukat?