„Nemzetközi diplomácia szempontjából nagyon fontos az, hogy megértsük a másik országnak az emlékeit. Egy ember nem igazán értheti meg Magyarországot mindaddig, amíg nem tudja, hogyan is emlékszik Magyarország Trianonról. A diplomáciában senkinek nem ajánlom, hogy belemenjen egy diplomáciai karrierbe Magyarországon anélkül, hogy megértse, hogy mondjuk 1956 mit jelent a magyarok számára.” - mondta Stephen Travis Sholl, az MCC Nemzetközi Kommunikációs Csoport vezetője, aki szerdai szakmai előadásunk vendége volt.
Az emlékezetpolitika definiálása nem egyszerű meghatározást kínált, hanem előadónk kérdésekkel, kivetített fotókkal és történelmi példákkal igyekezett a hallgatóság számára érthetőbbé tenni ezt a fogalmat és annak jelentőségét.
Az egyik ilyen példa a Holokauszt és a kaukázusi népirtás összehasonlítása volt.
Az 1800-as évek végén az Orosz Birodalom követte el a kaukázusi népírtást, - bizonyos feljegyzések szerint vitatott, de lehetséges, hogy 3 millióan is meghaltak ebben- amelynek összehasonlítása a Holokauszttal hasonló szörnyűségekkel teli tragédia volt. Sholl rámutatott arra, hogy míg a Holokauszt széles körben dokumentált és tanított esemény, addig a kaukázusi népirtásról alig tudunk valamit. Kevesen hallottak róla, és a közösségi emlékezetben szinte nyoma sincs ennek az eseménynek.
„Minden nemzetnek, népcsoportnak joga van ahhoz, hogy a saját történelmére úgy emlékezni, ahogyan ő maga szeretne.” Hogy miért emlékeznek bizonyos nemzetek másként egyes eseményekre- például: a kommunizmusról Magyarországon vagy Oroszországban?
„A kollektív emlékezetben mindenki jónak tekinti önmagát. Oroszország is arra törekszik, hogy ők legyenek a „jó arcok”, még akkor is, ha tudják, hogy ők is tehetnek dolgokról. A különbség csak az, hogy mennyire összetettek az emlékek. Amikor nem feltétlenül a valóságra alapulóan hozzuk létre ezeket az emlékeket, akkor ez nyilván nagyon ellentmondásos lesz.”
Az előadó példái arra ösztönöznek bennünket, hogy mélyebben gondolkodjunk az emlékezetpolitika fontosságáról és annak szerepéről a társadalomban és a nemzetközi kapcsolatokban. Az emlékezetpolitika nem csak múltunkat, hanem jelenünket és jövőnket is alakítja, és ezért érdemes megérteni és tanulni róla.
