Olvasási idő: 4 perc
A klímaváltozásnak egyik leginkább kitett gazdasági ágazata az agrárium. Az éghajlatunk egyre szélsőségesebb, a nyarak egyre forróbbak és aszályosak, telente pedig egyre kevesebb hó hullik, felére csökkent a fagyos napok száma. Emelte ki Dr. Gyuricza Csaba az MCC kaposvári képzési központjában tartott előadásában.
„Végzetessé válhat, ha nem készülünk fel az aszályokra” - tértek ki az előadók az előadást követő pódiumbeszélgetés során. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez és struktúraváltásra van szükség: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más, precíziós technológiákat kell alkalmazni, például a szántást be kellene tiltani, mert ez a talaj kiszáradást eredményezi.
Dr. Kovács Erik részletesen elmagyarázta a klímaváltozás hatását az hőmérséklet és a csapadék mennyiségére. A szakemberek egyetértettek annak, hogy nem a csapadék mennyisége csökkent (körülbelül 10%-kal), hanem annak időbeli eloszlása és intenzitása. Hirtelen lezúdul a nagy mennyiségű eső, utána hosszú, akár hónapokig tartó aszály következik. A kiszáradás azért történik, mert a föld egyre kevesebb nedvességet tud megtartani, ez megfelelő műveléssel orvosolható.
A beszélgetés során kitértek a termesztett növényfajták változására is. A legfontosabb élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat nézve, a legnagyobb problémát a kukorica termesztése jelenti. A következő évtizedekben 60–70 százalékkal csökkenhet a termésmennyiség globálisan és Magyarországon is. A burgonya a fő keményítőforrásunk, és csakugyan problémás a helyzet, mert az elmúlt tíz év alatt ötödére esett vissza a termőterülete. Vannak sajnos olyan gyümölcsfajaink, amelyek részben azért tűnnek el, mert a klíma megváltozott. Ha a bogyós gyümölcsöket nézzük, mint például a málna, akkor az gyakorlatilag megszűnőben van. A ribizlivel ugyanez a helyzet.
„Pedig málnanagyhatalom voltunk. A somogyi és a nógrádi málna legendás.”- jegyezte meg Dr. Gyuricza Csaba.
Ezek eltűnnek, más gyümölcsök pedig megjelennek. Ki gondolta volna tíz éve, hogy kivi- és fügeültetvények lesznek Magyarországon összefüggő területeken? Zalában, Baranyában vagy akár az Alföldön már vannak is - egészítette ki Kovács Erik a felsorolást.
Az új technológiák alkalmazása, az új szemlélet kialakításához elengedhetetlen a mezőgazdasági szereplők tudásbővítése, akár egy szaktanácsadói rendszeren keresztül.
„Minden egyes gazda szintjére el kell jutnia az információnak: van megoldás, de ehhez neked is változnod kell.” Nem működik ma az agrárium, ahogy „a nagyapám is csinálta” szlogennel.
Sajnos a mezőgazdasági gazdálkodásban dolgozók mindössze 4 százaléka rendelkezik Magyarországon felsőfokú képesítéssel. Viszont az új agrármérnök-generációk otthonosan mozognak a digitális technológiákban, az informatika világában, ami a megoldáshoz nagyon fontos háttértámogatást ad.
„A generációváltás, a jól átgondolt támogatáspolitika, a vetésszerkezet sokszínűbbé tétele és a magasabb hozzáadott érték előállítása hosszabb távon is biztosíthatja, hogy a magyar agrárium ne csupán túléljen, hanem fenntartható és versenyképes is legyen.” – zárta optimista gondolataival a beszélgetést Dr. Gyuricza Csaba.
