Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban- nagy érdeklődés mellett zajlik az MCC médiakonferenciája

A parlamentáris demokráciák létrejöttével alapvetően átalakult a sajtó szerepe, az egész nyilvánosság demokratizálódott. Az internet megjelenése pedig újabb döntő forradalmi változást indított el – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi médiakonferenciájának első napján. A nagy média érdeklődéssel is kisért, többszáz fős eseményen ismert hazai és nemzetközi újságírók, szerkesztők, kiadóvezetők mondhatták el gondolataikat a többi között a közösségi média szerepéről, az újságírói szakma kihívásairól vagy a digitalizáció különböző hatásairól.

A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját, sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik – erről is beszélt megnyitójában Orbán Balázs miniszterhelyettes. Az MCC kuratóriumi elnöke szerint a digitális innovációk könnyebbé tehetik az emberek életét, de egyszersmind kihívást is jelentenek. Orbán Balázs hozzátette, hogy a kétnapos nemzetközi médiakonferencia lehetőséget ad arra is, hogy ne csak a diagnózissal, hanem a megoldási lehetőségekkel is foglalkozzanak a szakemberek, hiszen „a konferenciára rendkívül eltérően gondolkodó emberek jöttek el a világ különböző tájairól”.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a közösségi médiafelületek nagyban megváltoztatták, hogy az emberek miként gondolkodnak a hírekről. „Már máshogyan keletkeznek, és másként is tekintenek a cikkekre a fogyasztók” - fogalmazott. Szalai Zoltán szerint az utóbbi időben már algoritmusok működnek, így nem emberek, hanem programok döntenek arról, hogy egy hír sokakhoz jusson el, vagy adott esetben senkihez se.

A megnyitót követően több panel beszélgetésén mondhatták el véleményüket, gondolataikat a szakmai ismert hazai és nemzetközi képviselői. A The challenges of journalism in the digital age című panelben az újságírást érintő problémákról, a digitális kor kihívásairól beszélgettek a résztvevők. Arra vonatkozóan, hogy a minőségi újságírás túl tudja-e élni a mai helyzetet Claude Chollet elmondta, nagyon sok kihívást láthatunk, de az egyik legfontosabb maga a verseny. Az Observatoire du journalisme elnöke hozzátette: nemcsak újságírókkal, hanem bloggerekkel, influenszerekkel is versenyezniük kell. „Ma már bárkiből lehet újságíró, bárki írhat bármiről, de én hiszek abban, hogy a minőségi újságírás túl fogja élni”- fogalmazott a szakember. Matyas Zrno, a CNN Prima News külügyi rovatvezetője arról beszélt, hogy az internet nagy kihívást jelent az újságíró szakma számára. Hozzátette: régen az újságíró iskolában megtanultuk, hogy a szerkesztőségen keresztül publikáljuk a cikkeket, de manapság már az újságírók azt gondolják, erre nincs szükség, egyedül is bármit meg tudnak csinálni. „Az újságírás azonban nem ilyen egyszerű” - fogalmazott a szakember.

Szánthó Miklós jogász, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke elmondta: az újságírók és az olvasók is nagyon nehéz helyzetben vannak manapság, mert a digitális társadalomban új helyzet alakult ki, hiszen azt látjuk, hogy fals kép jelenik meg a médiával kapcsolatban. John O’Sullivan szerint nagyon sok változás volt tapasztalható az elmúlt években az újságírásban, a technológiai forradalom felgyorsulásával létrejött egy új szerkesztői közösség, és ha egy újságíró valamit elront, akkor már nemcsak a szerkesztőség, hanem mindenkinek felelős ezért.

Izgalmas vita zajlott a Közösségi média – Platformok vagy kiadók? című panelban is. Norman Lewis, a Futures-Diagnosis Ltd. igazgatója szerint nem azzal van a probléma a közösségi oldalakkal kapcsolatban, hogy emberek vagy algoritmusok moderálnak tartalmakat, hanem azzal, hogy milyen koncepció mentén teszik ezt. Őry Mariann arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalak kettős mércével mérnek. A Magyar Hírlap főmunkatársa kifejtette, hogy amíg politikailag nem korrektnek titulált tartalmakat kiszűrnek, addig nyilvánvalóan kattintás-vadász, adathalász és fake news tartalmak tömegével jelennek meg a Facebookon. Erre reagálva Arnaud Dassier, az Avisa Partners társalapítója kijelentette, olyan komplikált és komplex a posztokat szűrő és kontrolláló algoritmus, hogy már a közösségi oldalak működtetői is elvesztették felettük az irányítást. Ralf Schuller arra hozott fel példát, hogy már publikált újságcikket tiltott le Németországban a Facebook. A Bild berlini parlamenti irodájának tudósítója szerint mindenki számára átláthatóvá kellene tenni, mi alapján történik a szűrés a közösségi oldalakon. Gladden Pappin, az American Affairs társalapítója a panellisták által felvázolt gondolatokkal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalak már nem csak egy adott ország politikájára vannak hatással, hanem geopolitikai jelentőségük is van. Ez az oka annak, hogy egyes országok korlátozzák a hozzáférést a platformokhoz.

Lehet-e az újságírás objektív? – ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak a Journalistic objectivity – wishful thinking? panel résztvevői. Stefano Magni, a New Daily Compass szerkesztője, az Il Giornale.it és az Atlantico Quotidiano munkatársa elmondta, az objektivitás soha nem létezett az újságírásban. Szerinte kétféle újságíró van: aki őszinte és aki nem. Matthew Tyrmand szerint már az is elfogultságot jelent, hogy mely témákkal foglalkozunk és melyekkel nem. A Project Veritas vezetőségi tagja elmondta: az újságírók sokszor eszméknek tapsolnak, pedig a híroldalakat és a véleményoldalakat meg kell tudunk különböztetni egymástól. Ed West szerint a közösségi háló nagy lehetőségeket és szabadságot ad az újságíróknak. A technológiák ma odáig vezettek, hogy bárki újságíró lehet, és ez teljesen megváltoztatta a médiát. A fact-checking (tényellenőrzés) kapcsán az UnHerd újságírója elmondta: meg kell nézni, ki mit mond, és reagálni kell rá. Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője szerint még ma is igaz az, hogy a sajtó többnyire baloldali beállítottságú és ez igaz az online médiumokra is: szerinte az 5 legnagyobb médiumból 4 baloldali, 1 pedig jobboldali.

Az MCC médiakonferenciáján külön szekcióban cseréltek eszmét a hazai és külföldi szakemberek arról, hogy milyen módon befolyásolja a digitalizáció a nyomtatott sajtót. Sam Leith, a The Spectator irodalmi szerkesztője szerint ma a kattintásszám jobban számít, mint hogy mennyire elmélyült, tartalmilag gazdag az adott írás. Julius Krein, az American Affairs alapítója és szerkesztője elmondta: a híreknek manapság sokszor az a célja, hogy konfliktusokat teremtsenek a társadalomban, és ez egy olyan modell, amitől nagyon nehéz szabadulni. Ehhez ugyanis egy egészen másfajta médiafinanszírozási rendszerre lenne szükség. Nem várhatjuk el az emberektől, hogy olyan cikkeket is elolvassanak, amik nem érdekesek- erről már Michał Karnowski lengyel újságíró beszélt. A Sieci hetilap társszerkesztője elmondta: ma már mindannyiban a mobiltelefonon olvassuk a legfrissebb híreket. Ezt erősítette meg Szabó László, a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A szakember szerint ma Magyarországon az internethasználók mindössze 10 százaléka fizet az online tartalmakért. Szerinte az újságíróknak érdemes egy kicsit influenszerekké is válniuk, még ha ez nem is tetszik minden szakmabelinek. Alexander Marguier, a Cicero főszerkesztője úgy látja, hogy Németországban egyre többen vannak olyanok, akik a színvonalas, minőségi tartalmakra hajlandóak pénzt is áldozni.

Egy adott témában lehetőség szerint a teljes igazság feltárása kell, hogy legyen az újságíró egyetlen célja - hangzott el az MCC által szervezett médiakonferencia első napjának záró szekciójában. Birgit Kelle, a Die Welt munkatársa szerint az újságíróknak természetes módon folyamatosan szelektálniuk kell a különböző információk és témák között, de mindig az igazságról kell beszélniük. Michael Mosbacher, a Standpoint és a The Critic társalapítója elmondta: a sajtónak a társadalmat leginkább érdeklő témákkal kellene foglalkoznia, és nagyon fontos, hogy az újságíró többszörösen is ellenőrzött tényekkel dolgozzon. Szerinte a hagyományos médiában sokkal kevésbé bíznak az emberek, mint korábban, ennek pedig az oka, hogy kezd kiveszni az őszinteség az újságírói munkából. Anne-Elisabeth Moutet, a Telegraph rovatvezetője, az UnHerd munkatársa is úgy véli, hogy az újságírói munka alapja és egyben célja az igazság feltárása, ehhez pedig nagyon fontos az információk folyamatos ellenőrzése. Tóth Loretta, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, kommunikáció- és médiakutató szólt arról, hogy ma a hiteles tájékoztatásnál fontosabbnak tűnik a szórakoztatás, ezért sokszor extrém, meglepő vélemények jelennek meg a nagy médiaplatformokon is. A BBC-nél nagyon hisznek a kiegyensúlyozott tájékoztatás eszméjében, igaz, ez elsősorban a belpolitikai területen nyilvánul meg és jóval kevésbé a külpolitikai témákban- erről pedig Jano Garcia, az El Liberal igazgatója beszélt.

Az MCC médiakonferenciája pénteken folytatódik, a teljes program itt érhető el.

Lejátszási lista: