Olvasási idő: 3 perc
A tömeges bevándorlás tekintetében két probléma adódik: "Az integráció túlterheltsége és a párhuzamos kultúrák kialakulása. A másik a jelenlegi vitáink álnokságában rejlik, különösen Németországban. Ugyanis amit itt multikulturalitásként emlegetnek, annak semmi köze az európai társadalmak multikulturalitásának történelmi tényéhez. Ez inkább egy normatív, politikai, azaz ideológiai fogalom. Ezért kellene multikulturalizmusról beszélni" – mondta el Dr. Alexander Grau publicista, filozófus, újságíró, a Magyar-Német Intézet jelenlegi vendégoktatója Szegeden.
A „Multikulturalizmus - álom vagy rémálom?” című beszélgetés alkalmával az előadó Rasthofer Alexander, az MNI kutatási projektasszisztense által feltett kérdésekre válaszolt.
A bevezető előadás során Dr. Grau a multikulturalizmus témájába vezette be a hallgatóságot és azt Németország, Magyarország és Európa vonatkozásában mutatta be. A fogalom rövid magyarázata után először a multikulturális történelmi struktúrát és Európa, mint sokszínű kulturális tér kialakulását járta körbe. Kiemelte, különösen a magyar és a német történelem nagyon jó példái annak, hogy „a történelem viharai hogyan sodortak összevisszaságba egész népeket az évszázadok során, hogyan nyitottak és hódítottak meg településeket, hogyan települtek be bizonyos régiókba újra, hogyan hódítottak meg újra és foglaltak vissza településeket és így tovább”.
Mindezek ellenére bizonyos helyi, regionális vagy nemzeti jellegzetességek és különbségek természetesen megtalálhatók a mindennapi és a magas kultúrában. Ezek nem mindig különülnek el világosan, de súlypontjaikat „irányadó kultúrának” nevezhetjük. A különböző kultúrák és a multikulturalizmus önmagukban nem jelentenek semmi rosszat, sőt, gazdagítják egymást. Ugyanakkor két probléma azonosítható: Először is, a tömeges bevándorlás, amely kedvez annak, hogy a multikulturális struktúra helyett egyre inkább szegregált párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyek nem integrálódnak a többségi társadalomba. Másodszor, a hamis vita, amely a multikulturalizmus történelmi ténye helyett a multikulturalizmus ideológiai fogalmát tárgyalta. Ez válik „az új politikai baloldal emelőkarjává az európai társadalmak saját értelmükben vett újjáépítéséhez.” A multikulturális társadalomból „multikulturalista” társadalom lesz - nem sokszínűség, hanem globális monokultúra.
Az ezt követő élénk és sokszor vitával teli panelbeszélgetés során a résztvevők és a közönség megvitatták a nemzeti kormányok cselekvési lehetőségeinek kérdéseit, a migráció globális folyamatait és a válságországokban a helyszínen történő megoldások megközelítéseit. Továbbá a Németországon belüli vitáról, a tudományos élet és a média szerepéről, valamint a multikulturalizmus napi politikai következményeiről, illetve az AfD felemelkedéséről is. Emellett szóba került a különböző kultúrák és vallási csoportok integrálhatóságának kérdése is.
A beszélgetést követő hozzászólások és közönségkérdések alapján kijelenthető, hogy a téma élénken él mindkét országban, azonban a nézőpontok és a vélemények jórészt eltérőek.
