Olvasási idő: 4 perc
Áprilisi KP-szombatunk „állatságokkal” telt. Délelőtti plenáris előadásunkon a környezetvédelem, állatvédelem és természetvédelem témáit érintettük, délután pedig személyesen találkozhattunk az ízeltlábúak néhány képviselőjével.
„A természetvédelem nem más, mint néhány elszánt ember küzdelme a természet elhumanizálódása ellen” – ezzel az izgalmas felütéssel kezdte előadását Dr. Kövér László, az MCC Középiskolás Programjának (KP) vezetőoktatója a szombati rendezvényünkön. Ez a mondat mindannyiunkat elgondolkoztatott. A Föld egy élő organizmus, aminek szüksége van a védelemre, azonban az ember mint romboló erő jelenik meg a természetben, aki saját képére akarja formálni a környezetét. A természetvédelem viszont nem újkeletű dolog – mint megtudtuk – hiszen a történelem során számos példát találhatunk erre. Királyok, császárok is hoztak már korábban rendeleteket a különböző pusztítások ellen. Asóka király például az i.e. 3. században a felesleges állatpusztítást tiltotta vallási okokból, IV. Lajos német-római császár a 14. században pedig a cinegék védelmét szorgalmazta.
Az előadás során az is kiderült, hogy mire való a kócsagőr. Már az 1700-as évek közepétől az úri házak keresett árucikke volt a „toll-hierarchia” csúcsán álló kócsagtoll, amely a rangot hivatott mutatni. Falusi ember kalapja mellett nemigen mutatkozott, olyan drága volt. A kócsagok sokszor a tollfosztók áldozatául estek, hogy női kalapok ékei lehessenek. A legkeresettebb kócsagtollak beszerzése az 1860-as években a Szeged-környéki halász-pákász népség legjövedelmezőbb foglalkozása lett. Már a kipusztulás fenyegette ezeket a madarakat, és ha Herman Ottó magyar természetkutató nem állít kócsagőröket a lelőhelyekre, végleg elbúcsúzhattunk volna a magyar természet ikonikus szárnyasaitól. Érdekes, hogy bár a kócsagok megmenekültek és ma is szépen gyarapszik egyedszámuk, hazánkban a mai napig minden 18. életévét betöltött egyén elmehet kócsagőrnek. Az érdekes plenáris előadás alatt többféle perspektívát is megismerhettünk a természetvédelemmel kapcsolatban, illetve jogi megközelítésben is vizsgáltuk a témát előadónk segítségével.
A közös pizzázás után kicsit „megbogarasodtunk”, ugyanis „Az ízeltlábúak varázslatos világa” címmel élménypedagógiai foglalkozáson vehettünk részt. Amerikai csótányokat, sáskákat, skorpiókat, pókokat és még megannyi ízeltlábú állatot csodálhattunk meg és foghattunk kézbe. A diákok így írtak a programról:
„Előzőleg kifejezetten féltem az ilyen ízeltlábúaktól, de a workshop alatt ezt sikerült leküzdenem.”
„A szín nélküli pillangó megfogott. Mindig jó hallani ilyen-olyan érdekességeket a világról.”
„Nagyon interaktív volt, nagyon sok élő állatot láthattunk és foghattunk kézbe.”
„Az előadás nagyon érdekes és interaktív volt, ami számomra nagyon élvezetes volt. A szabad beszélgetés azért tetszett nagyon, mert ismét találkozhattam és beszélgethettem ezzel a nagyszerű társasággal.”
Köszönjük Dr. Kövér László érdekfeszítő előadását, és a „Bogaras vagyok” stábjának, Juhász Orchideának és Orliczki Mihálynak az élményt. Ismét valódi szakmaisággal átitatott, magas színvonalú és szórakoztató minikonferenciát tudhatunk magunk mögött.
