Olvasási idő: 2 perc
"Választott Németország… Drámai fejlemények a német választási kampányban… A német gazdaság Európa motorja… Retteghet Németország…" — ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel találkozhat az, aki a „német választások” keresőkifejezést használva szeretne a világhálóról tájékozódni a nemrégiben tartott előrehozott választásokról. Hogyan igazodhatunk el ebben a sokféle információban? Melyek ezek közül a legfontosabbak ás mit jelentenek ezek Magyarország számára? A szombathelyi MCC rendezvényén szakértők segítségével igyekeztek válaszolni ezekre a kérdésekre.
A koraesti beszélgetés bevezetőjében Dobrowiecki Péter, a Magyar-Német Intézet kutatási vezetője röviden összefoglalta az érdeklődőknek, mi vezetett a németországi előrehozott választásokig. Prof. Dr. Michael Sommer, az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem professzora elmondta, hogy az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciós kormány novemberi bukásának konkrét oka egy súlyos pénzügyi vita volt, melyben a legfőbb szembenállást a további hitelfelvétel kérdése jelentette. A konkrétumok mögött azonban egy sokkal mélyebb törésvonalat kell látnunk. A professzor egy szemléletes ábrával mutatta be a közönségnek, hogy nagyjából hol állnak a németországi pártok a piac-állam/progresszivitás-konzervativitás koordinátarendszerében.
A szakértők a választási eredmények elemzése közben rávilágítottak, hogy mi vezetett Németország jobbra tolódásához, és milyen okok állnak az AfD erősödése mögött. Egyetértettek abban, hogy a választások utáni időszakban az a legfontosabb kérdés, sikerül-e olyan koalíciót alakítani, mely tartós stabilitást eredményez.
A beszélgetés természetesen kitért arra a kérdésre is, hogyan befolyásolják a választási eredmények Magyarország és Németország gazdasági és kulturális kapcsolatát. A szakértők szerint bár nem felhőtlen a viszony a két ország között, a kölcsönös függőség miatt a gazdasági kapcsolat jól működik, Németország számára a beruházások szempontjából továbbra is fontos partner hazánk.
