Olvasási idő: 3 perc
A Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésében megvalósuló eseményen Dr. Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója mutatta be Irán társadalmi és politikai folyamatait, történelmét, valamint az ország külpolitikáját. Sárközy beszélgetőtársa és az esemény moderátora Kovács Blanka, az intézet junior kutatója volt.
Az esemény kezdetén Sárközy Miklós saját fotói segítségével mutatta be Irán régi és új kihívásait. A történész elmondása szerint Irán történelmét alapvetően határozták meg a szuverenitási kérdések, hiszen mind Oroszország, mind pedig Nagy Britannia több műkincset rabolt el az ország területéről annak megszállása során. Az új kihívásokkal kapcsolatban Sárközy Mahsza Amini esetét, illetve a romló iráni-azeri kapcsolatokat emelte ki. Elmondása szerint az Amini halálát követő tüntetések nyomán kialakult tüntetéshullámot követően az iráni nők jelentős száma megtagadta a fejkendő viselését. Irán és Azerbajdzsán kapcsolatáról szólva Sárközy kifejtette, bár nagyszámú azeri él Irán területén, a két ország kapcsolatai meglehetősen terheltek. Az azeri kormány egy gyilkosságot követően a közelmúltban be is zárta teheráni nagykövetségét.
A bemutatót követő beszélgetés során Sárközy kijelentette, jelenleg a gazdasági kérdések határozzák meg az iráni politikát. A COVID-19 járvány, az orosz-ukrán háború, valamint az amerikai szankciók következtében kiemelten magas az infláció, ami az élelmiszerárak esetében akár a 20%-ot is elérheti. Ennek következtében Irán igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a revizionista hatalmakkal, kiemelten Kínával, amitől gazdasági támogatást remél. Az ország regionális politikájának Sárközy szerint az egyik elsődleges mozgatórugója a vízkérdés, amelynek komoly belpolitikai vetülete van a belső migrációs mozgásokra.
A közönség kérdéseire válaszolva Sárközy kifejtette, a többség Khomeini ajatollah utódjaként Ebrahim Raiszi jelenlegi elnököt tekinti. Ám ezidáig Raiszi képtelen volt kezelni az ország társadalmi és gazdasági problémáit, ami kérdésessé teheti az utódlást. A történész szerint a 2024-es választáson a Raiszit támogató, jelenleg abszolút többségben lévő konzervatív erők mérsékelt visszaszorulása várható, ami egy belső utódlás kérdését is felvetheti. A magyar-iráni kapcsolatok esetében Sárközy kifejtette, erősödnek a két ország között a kulturális kapcsolatok, amit több ösztöndíjprogram is támogat, ám elenyésző bennük a gazdasági fókusz. Orbán Viktor 2015-ös iráni látogatását követően több magyar cég megjelent az iráni piacon, de azok az amerikai szankciók hatására hamar kivonultak.
