Olvasási idő: 4 perc

„A demográfiai népességcsökkenés univerzális” - hangzott el szakmai előadásunkon mind Luke Larson, a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa, mind Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója részéről. Németországban az 1960-as évek végén következett be az a pont, amikor 2,5-ről 1,7-re esett vissza a reprodukciós ráta, mely nagyjából azóta is ezen a szinten maradt. A volt Szovjetuniót tekintve Ukrajnában a legalacsonyabb a születési arány, ami nem csupán a háború eredménye. Lengyelország és Magyarország jelentős mértékű csökkenést tapasztal a 80-as évek elejétől kezdve, és persze Kína egykepolitikája mellett sem mehettünk el szó nélkül.

A második világháború utáni időszak Kínában nagy változásokat hozott magával, melyeket a kommunista párt gyors iparosítással kívánt megvalósítani. Az ország, amely korábban mezőgazdasági volt, rövid idő alatt ipari nagyhatalommá vált. Ennek egyik eszköze volt a mezőgazdaság kollektivizálása, ami azonban súlyos emberi áldozatokkal járt. Az éhínség következtében 1961-ig mintegy 30 millió ember halt éhen.

A gyors iparosítás és a népesség növekedése miatt Kína aggódott az erőforrások kimerülése és az éhínség lehetősége miatt. Ennek megfékezésére bevezették az egykepolitikát, amely korlátozta a családok gyermekszámát. Bár az egykepolitika bizonyos mértékig sikeresnek bizonyult az életszínvonal emelkedése és a gazdasági növekedés terén, hosszú távon súlyos demográfiai problémákhoz vezetett.

A reprodukciós ráta jelentősen lecsökkent, és az idősebb korosztály aránya megnőtt a népesség szerkezetében. Ennek következményeként Kína elkezdett szembesülni a demográfiai kihívásokkal és a gazdasági potenciál csökkenésével. A kormány későn reagált a problémákra, és csak 2016-ban vezette be a kétgyerekes, majd a háromgyermekes politikát a népesség növekedésének ösztönzése érdekében.

„Belső, sajátos problémák is vannak Kínában: sokkal több a férfi, mint a nő. A családok inkább fiúgyermeket szerettek volna, melynek oka a kínai kultúrában keresendő: jobban értékeli a férfit, mint a nőt. A nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és miután egy családnak csak egy gyereke lehetett, felmerült az abortusz, amikor kiderült, hogy lány érkezik.” - magyarázta Luke Larson.

A helyzet Kínában és más országokban is komoly figyelmeztetés a demográfiai változásokra. A túlzott korlátozások és a népesség kontrollja hosszú távon negatív következményekkel járhat, mint például az elöregedő társadalom és a munkaerőhiány.

A demográfiai változások és a gazdasági fejlődés közötti összefüggés világszerte érzékelhető. Az életmódváltás, az értékek megváltozása és a gazdasági környezet, mind hozzájárulnak a születési ráta csökkenéséhez.

„A népességcsökkenés tekintetében egyik fontos tényező a fogamzásgátlásra, a másik az értékekre vezethető vissza. A gazdagabb országokban az értékek is megváltoznak, az individualizmus beszivárog, kevésbé jellemző a családközpontúság. A házasság és gyerekvállalás a legfontosabbak az emberéletben, de nem feltétlenül kényelmesek, nem a saját egyéni vágyainkról szólnak. Az emberek szeretnének gyereket, de kényelmes világban élünk: később vállalunk gyereket, kicsúszunk az időből, megöregszünk.” - mondta Sullivan Ferenc.