Olvasási idő: 6 perc

Munkalehetőségek, lakástámogatás, megfelelő szolgáltatások, megújuló infrastruktúra – mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vidéken élő fiatalok helyben maradjanak, vagy hazatérjenek a nagyvárosokból, ahová tanulni mentek – mondták el vendégeink a miskolci MCC-ben, ahol fiatal településvezetőkkel beszélgettünk arról, ők hogyan látják a mai ifjúság és a vidék kapcsolatát. A vendégeket Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatója kérdezte.

Négy ifjú polgármester érkezett hozzánk az MCC Ifjúságkutató Intézet szervezésében. Olyan tettrekész fiatalok, akik már egészen korán arra tették fel életüket, hogy a helyi közösségért dolgozzanak. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a vizsgálatok azt mutatják, a fiatalok politikával szembeni bizalma alacsony. De azért van remény, mert a felmérések szerint a helyi településvezetőkbe vetett bizalom még mindig él. És mi a helyzet, ha a vezető még csak huszonéves?  

Vendégeink mind a négyen nagyon különböző településekről érkeztetek: Vargha Fruzsina, egy székely város, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Almási Ernő, egy magyar többségű felvidéki település, Felsővámos polgármestere, Plachi Attila, Pest vármegyében, az agglomerációban egy hétszáz fős község, Kóspallag vezetője, Mikola Gergely, pedig egy járási székhely élén, Encsen dolgozik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Feladatiak sok téren megegyeznek, de emellett a helyi viszonyokból adódó problémákat is meg kell oldaniuk. 

Fruzsina elmondta, Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében, ahol többségében magyarok élnek, nem érződik annyira a nemzetiségek közötti konfliktus, mint a szórványtelepüléseken, ahol nagyobb a román lakosság aránya. Ugyanakkor ez a kettős nemzetiség rétegzi is a társadalmat, sokféle szinttel kell foglalkozniuk. A fiatal alpolgármester vallja, akkor szabad a fiatalokat a politikába bevonni, ha előtte elmagyarázzuk nekik pontosan, mi a cél. Szerinte sokszor éppen abból adódik a bizalmatlanság vagy a közömbösség, hogy nem az ő nyelvükön és az ő értékrendjüknek megfelelően mondjuk el a történéseket. Ő az érdektelenséget látja az egyik legnagyobb problémának a fiatalokkal kapcsolatban, és ehhez a Covid-járvány és a karantén is nagyban hozzájárult. Nem hisznek már a fiatalok a család erejében, sem a tanárokban vagy a közösségben, és véleménye szerint ezt a bizalmat vissza kell építeni. Városukban nagy az elvándorlás, mert Brassó, illetve Kolozsvár, de akár Budapest elszívó ereje is érezhető. Nagy hangsúlyt fektetnek a családpolitikára, a közbiztonságra, és arra, hogy nagyvárosokra jellemző szolgáltatásokat itt is megtalálják a helyiek. 

A felvidéki Ernőnek vezetőként a migráció jelenti a legnagyobb problémát. Gyermekkorában a környezetében mindenki magyarul beszélt, és mint mondta, büszke rá, hogy 90 %-ban még ma is magyarlakta településként léteznek, de ha ma megüresedik egy ház a községben, azt nagyrészt szlovák állampolgárok veszik meg, tehát számukra ma az egyik legfontosabb kérdés a két nemzetiség békés együttélése, emellett a magyarságuk megőrzése. 

Encsen is megjelenik a nemzetiségi együttélés kérdése, mert itt is egyre több szlovák nemzetiségű és anyanyelvű betelepülő vásárol házat. A Kassa mellett épülő Volvo gyár miatti megnövekedett munkaerőigény szükségessé tette egy nagy lakópark megépítését a településen, ami egy nagyon jó dolog – mondta a polgármester –, viszont attól tartanak, hogy itt elsősorban szlovák állampolgárok vásárolnak majd lakásokat, akik csak ingázni fognak, és így nem a településen költik el a pénzüket. Mikola Gergely azt is kiemelte, a városnak emellett nagy gondot jelent a régió egészére jellemző nagy elvándorlási hullám, bár szerencsére ma már ezen a gondon sokat enyhít a nemrégiben megépült új autópálya szakasz. 

A kóspallagi Attila elmondta, náluk az elvándorlás nem jelent annyira nagy gondot, mint kollégáinál. Hozzájuk, Budapest közelsége miatt egyre többen betelepülnek, akik a vidéki életet kedvelik. Ők tudatosan választják ezt a települést, ezért ők tenni is akarnak érte, így sokkal erősebb a motivációjuk, mint a tősgyökeres lakosoké. Számukra az egyik megoldandó feladat az önkormányzati ingatlanvagyon növelése, hogy minél több lakhatási lehetőséget tudjanak biztosítani a településen maradó, vagy ide betelepülő fiatal családoknak. 

A kérdésre, önkormányzatként tudják-e ösztönözni a fiatalokat, hogy a településen maradjanak vagy hazajöjjenek, mindannyian pozitív válaszokat adtak. Napjainkban mindenütt nagyon magasak az ingatlanárak, ezért a fiataloknak nagy szükségük van a segítségre – ezt egyöntetűen mindannyian megerősítették. Több helyen is fecskelakásokat építettek vagy alakítottak ki fiatal családok számára, de van, ahol ingyen telkekkel segítenek nekik, hogy megkönnyítsék az építkezést, Sepsiszentgyörgyön ezek mellett orvosi és tanári szolgálati lakásokat szeretnénk kialakítani, mert ezen a két területen van most a legnagyobb hiány. 

A beszélgetés során mindenki számára bebizonyosodott, szükség van fiatal településvezetőkre, mert ők látják leginkább generációjuk problémáit, és lelkesedésükkel sokat tehetnek azért, hogy a fiatalok otthon maradjanak, és saját településükön alapítsanak családot, megmentve ezzel a vidéket az elnéptelenedéstől. 

A beszélgetés után a négy fiatal polgármestert még sokáig kérdezték a közönség soraiban ülő fiatalok, akik vastapssal köszönték meg a vendégeknek az őszinte szavakat.