Olvasási idő: 2 perc
Milyen volt az iskola tegnapelőtt, milyen lesz holnapután – és mi az, ami benne örök? E kérdést boncolgatta az MCC szombathelyi központjának őszi pedagóguskonferenciáján Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, aki Iskola tegnapelőtt és holnapután című előadásában a múlt tanulságait és a jövő kihívásait kapcsolta össze.
Rámutatott, hogy a 19. század iskolája még a szűk elit „játszótere” volt, ma viszont mindenki számára hozzáférhető, így a régi minták már csak ebből kifolyólag sem biztos, hogy ma is alkalmazhatók. A ma ismert tantárgyi rendszer és iskolakép mindössze 150 éves, miközben a közösségi nevelés időtlen feladata ugyanaz maradt: segíteni a szülőket abban, hogy boldog és boldogulni képes gyerekeket neveljenek.
A rektor szerint oktatási kultúránk gyakran az „okokra” fókuszál – azért tanítjuk, amit, mert tudjuk – a célok helyett, a fiatalok jövőjét viszont egyre inkább a munkaerőpiaci elvárások formálják. Megerősítette: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a pedagógust, mert érző, gondolkodó emberré csak ember tud nevelni. „Az oktatásnak van értelme – nosza, keressük együtt!” – biztatta hallgatóságát előadása végén.
A konferencia második felében Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója és Pinezits Helga, a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium igazgatóhelyettese, magyartanár Fekete István Tüskevár című műve kapcsán beszélgetett a mesterek szerepéről és a mester–tanítvány kapcsolatról. Matula példáján keresztül azt hangsúlyozták, hogy a tanulás a mester közelségével kezdődik: először követjük, majd önállósodunk, végül társként lépünk mellette tovább. Felhívták a figyelmet arra is, korunk kihívása olyan fiatalokat nevelni, akikben megvan az alázat, a tudásszomj és a kitartás ahhoz, hogy jó tanítványokká váljanak. A beszélgetés a tekintély, a hierarchia és a kapcsolódás határainak kérdését is érintette mester és tanítvány között.
A konferencia zárásaként a résztvevőknek alkalma nyílt az előadókkal és egymással is továbbgondolni annak központi üzenetét: az iskola formája bár változik, de küldetése örök – emberré nevelni a rábízott gyerekeket.
