Olvasási idő: 6 perc
Bizonytalanul érzik magukat a németek a választási szuperév kezdetén – mondja lapunknak Boris Kalnoky korábbi német tudósító, az MCC Média Iskolájának vezetője.
Kalnoky szerint a németek nemzeti büszkeségét sérti a döcögős oltási kampány, az AfD már nem tud újat mutatni, egy baloldali-liberális szövetségkötés pedig meglepetést okozhat az idei német választási szuperévben. A Mandiner.hu interjúja.
Boris Kalnoky székely apa és sziléziai anya fiaként született Németországban 1961-ben. Világ körül eltöltött gyerekkora után 1986-ban diplomázott, majd a Die Welt újságírója lett. Az évtizedek során e lapnak vagy szabadúszóként írt cikkeket, elsősorban régiónkról, Magyarországról. Kalnoky 2020-tól az MCC Média Iskolájának vezetője lett.
Németország egy választási szuperév előtt áll. Hogyan érzk magukat a németek 2021 elején?
Bizonytalanul. A koronaválság, a kirajzolódó gazdasági válság, Németország Európában betöltött helye ebben a villámgyorsan változó világrendben – rengeteg a kérdés, kevés a válasz. Emellé jön a politikai vákuum fenyegetése is, ami akkor élesedik, amikor Merkel októberben, 16 év után visszavonul. A szövetségi köztársaság története azt mutatja, hogy a Merkelhez hasonló, domináns figurákat kisebb formátumok követik. A szövetségi köztársaság megalakulása óta eltelt 72 évből 46 három kancellár kormányzása alatt telt el: Adenauer tizennégy, Kohl és Merkel pedig tizenhat évig kormányoztak. Adenauer és Kohl után tiszavirágéletű szereplők következtek a hatalomban. Azt hiszem, Merkel után nem azonnal jön majd a következő szuperkancellár.
Hogyan reagált a német társadalom a tavalyi koronaválságra?
A közvélemény és a média a kormány vonalát támogatja. Németország nagyon jól kezelte a válságot. Emellett viszont nagyon sokan nem voltak hajlandók betartani a szabályokat – elsősorban a nagyvárosok bevándorlónegyedeiben élő fiatalok, de sok szélsőjobbos és szélsőbalos is, akik mindenen felháborodnak, amit a kormány mond.
Az oltások megkezdésének azt kellene jelentenie, hogy a járványt belátható időn belül ellenőrzésünk alá vonhatjuk. Egy kicsit olyan ez, mintha nagy veszélybe sodródnánk, és csak azután kezdenénk sírni, hogy már elmúlt. Egyébként meg nagyon kényelmes Merkelt kritizálni: októberben így is, úgy is visszavonul.
A szövetségi kormány oltási stratégiája eléggé megosztó. Tényleg „oltási katasztrófa” előtt áll Németország?
Németországban valamivel gyorsabban oltanak, mint Magyarországon, ahol nincs is ilyen vita. „Oltási katasztrófa” – ilyet a Spiegel és a Welt címlapjain olvas az ember. Ez viszont csalódásokat tükröz. Mindenki visszatartotta a lélegzetét, hogy vajon mikor lesz oltóanyag. Mert a rémálom akkor biztosan véget ér. Ehelyett viszont akkor is emelkedtek az esetszámok és a halálozási arány, amikor az oltások lassan kezdetüket vették. Ehhez társul a megsértett nemzeti büszkeség is: a németek előszeretettel tekintenek világbajnokként az országukra, és úgy érzik, hogy mindez jobban is mehetne, ha Németország nem tett volna kerülőt az Európai Unión keresztül. Ez egy gazdag ország, a Biontech nevű német cég pedig elsőként állított elő oltóanyagot. Egy nemzetállam hagyományos eszközeivel Németország elérhette volna, amit az Egyesült Államok, Izrael és Anglia elért, vagyis sokkal gyorsabban olthatott volna sokkal többet.
A döcögős oltási kampány politikai következményei súlyosak lehetnek. Kit terhel a felelősség?
Egyelőre nem látok ilyeneket, kivéve Spahn egészségügyi miniszter gyengülését, akit valaha potenciális kancellárjelöltként tartottak számon. A média Merkelre reagál, de ő októberben úgy is visszavonul. Az Egyesült Államokban a válság talán hozzájárulhatott Trump választási vereségéhez, de ott volt egy használhatónak tűnő kihívó is. Németországban nem egyértelmű, ki csinálhatta volna jobban a dolgot, mint a CDU. Viszont már találkozni olyan elemzésekkel és szakértői véleményekkel, amik óva intik a CDU-t a túl nagy önhittségtől. Ha az oltási kampány nem pörög fel hamarosan, ha a következő hónapokban tényleg elkezd szenvedni a gazdaság, akkor lehetnek meglepetések októberben.
Az uniópártok viszont továbbra is jól szerepelnek a felmérésekben. Jó jel ez az idei választási év előtt?
Válsághelyzetben a választók ösztönösen a bevált vezetők felé tendálnak, nem akarnak kísérleteket. Sok országban látjuk ezt. Kivéve ott, ahol a vezetők egyáltalán nem váltak be: aki járványhelyzetben kudarcot vall, annak a választók benyújtják a számlát.
A szövetségi választások előtt több tartományban, keleten és nyugaton is parlamenti választásokat tartanak. Itt lehetnek meglepetések?
A március 14-i választások a most piros-zöld-sárga (szocdem-zöldek-liberális vezetésű) Rajna-vidék-Pfalzban és a zöld-fekete (Zöldek_CDU kormányzatú) Baden-Württembergben kifejezetten fontosak. A Zöldeknek mindkét választáson meg kell mutatniuk, hogy képesek kormányozni és választást nyerni. A két tartományban leginkább zöld-piros-liberális koalíciók születhetnek, Rajna-vidék-Pfalzot 2016 óta kormányozza egy ilyen. Ez szövetségi szinten is meglepetést okozhat: az SPD viszi a szociális ügyeket, a Zöldek a most olyan népszerű környezetvédelmi kérdéseket, a liberálisok pedig a gazdaságot. Hol marad hely így a CDU-nak?
A teljes interjú ITT olvasható.
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
