Olvasási idő: 5 perc
2020. október 16-18. között Szentendrén 20 diák részvételével megvalósult az MCC Középiskolás Programjának első tanulmányi kirándulása KP+ túra címmel. Péntek este a megérkezést követően az ismerkedésé és játékoké volt a főszerep.
Szombaton többféle szakmai programon vehettek részt a diákok, így ellátogattak a visegrádi királyi palotába (Mátyás Király Múzeum), ahol a palota rekonstrukciójával, annak dicső és hányattatott történetével ismerkedtek meg a kiváló szakértő, Gróf Péter vezetésével. Ezt követően visszatértek Szentendrére, ahol – nem csak az irodalomkedvelők számára – egy igazi csemegére, egy irodalmi sétára invitálta a őket Weiner Sennyey Tibor költő, az Irodalom másképp című MCC-s kurzus előadója. A nap utolsó szakmai programjának keretében a Szentendrei Régi Művésztelep művészetpedagógiai foglalkozásán vettek részt a fiatalok, ahol bepillantást nyertek az ott élő és alkotó művészek életébe, munkájába.
Vasárnap délelőtt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba (Skanzen) látogattak el, ahol a hétvége kiértékelésével töltötték az időt, valamint a magyar nyelvterület népi építészetébe, gazdálkodásába, életmódjába nyerhettek betekintést.
A hétvégéről Frank Luca, KáPés diákunk készített beszámolót.
"Az MCC október közepén bonyolította le - igazán szuperül - az évszázad legeslegelső KP+ túráját, melyen volt szerencsém részt venni.
Október 16-án, pénteken indultunk az MCC épületétől. Gyorsan megérkeztünk a szentendrei Skanzen Hotelbe, ahol kis adategyeztetés, regisztráció és lepakolás után jércemellet tálaltak vacsorára (desszertnek palacsintát szolgáltak fel, csak halkan megjegyezném). Az esti program műveltségi kvíz volt, azonban hagyományos hangzása ellenére korántsem megszokott játékokról beszélhetünk. Ezt követően kártyapartik és hangos - hangtalan beszélgetőkörök alakultak.
Szombat reggel egy kis kávé és reggeli után elindultunk Visegrádra, ahol megismerhettük a Visegrádi Királyi Palotát és annak izgalmas történetét szakmai vezetőnk, Gróf Péter segítségével. A túra után mindannyian fölmelegítettük magunkat valamilyen forró itallal, mellé elfogyasztottuk „retro hidegcsomagunkat” a palota melletti hangulatos étteremben. Ezt követően irodalmi sétára indultunk Szentendre belvárosába Weiner Sennyey Tibor író, költő vezetésével. A város gyönyörű volt, andalító macskaköves kis utcákkal, ragyogó színekben pompázó épületekkel és rejtett irodalmi vonatkozásokkal. (Nálam ez a program vitt mindent, úgyhogy ne csodálkozzatok, ha szentendrei lakást keresek nem is olyan sokára igazán vékonyka diákpénztárcára szabva.)
A szombati napot a MANK művésztelep programja koronázta meg: festettünk. Csendéletekre alapozott, de teljesen más módszerekkel dolgozó másfél óra volt ez, a színekbe feledkezve. Az esti program játékai ezúttal a legkevésbé sem hasonlítottak tipikus táboros rokonaikra, ugyanis viccesek voltak és élveztük őket. Profitáltam belőlük, mert most már tudom: nemcsak, hogy tudok poharakból csukott szemmel várat építeni, de ugyanolyan lazán le is tudom dönteni azt a csapat izgalmára.
Vasárnap délelőtt kiértékeltük a hétvégét, majd fölfedeztük a Skanzent. Kis csapatokban veselkedtünk neki a hatalmas terület egy-egy kisebb szegletének földerítéséhez. A Skanzen lakói - szamarak, lovak, kecskék, kutyák, macskák, szürkemarhák - igazán nagy népszerűségnek örvendtek körünkben (így hírül vihetik, hogy a KP-sok nagyon állatbarátok).
Végül a buszutunk hazafelé gyorsan és álmosan telt a finom somlói galuska és az eltöltött aktív napok hatására.
Nagyon vártam már a kirándulást, rettentő kíváncsi voltam, hogy fognak alakulni a dolgok. Teljesen ismeretlen közösségbe készültem. Ezt tudtam, amikor összepakoltam a bőröndömet, illetve azt, hogy mik lesznek a programok. Várakozással telve ácsorogtam a Délinél - természetesen pici késésben - és azon gondolkoztam, hogy mit hagyok otthon. És az az igazság, hogy ezután a hétvége után rájöttem: nem, hogy otthon hagytam volna valamit, sokkal inkább egy plusz “táskával” érkeztem haza. Hiszen nem egy új barátot és élményt szereztem.
Bátran tudom ajánlani ezt a tanulmányi túrát minden KP-s diáknak, aki bárminemű késztetést érez arra, hogy jól érezze magát és kipróbáljon valami újat, mást. Nagyon remélem, hogy mihamarabb megrendezésre kerül a következő túra, amelyre remélem, szintén lesz szerencsém elmenni."
Frank Luca, Középiskolás Program
