„A Kínáról alkotott nyugati képet érdemes árnyaltabban szemlélni, mert a távol-keleti ország megértése nélkül nehezen értelmezhetők a jelenlegi világgazdasági folyamatok és az átalakuló nemzetközi erőviszonyok” – hangsúlyozta Horváth Levente, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Iroda vezetője a Mathias Corvinus Collegium kaposvári képzési központja által szervezett szakmai rendezvényen.
Az „Ismerd meg Kínát – Interkulturális kapcsolatok” című előadáson a korábbi sanghaji főkonzul arról beszélt: a világpolitikai és gazdasági folyamatok megértéséhez elengedhetetlen annak felismerése, hogy Kína nem pusztán egy ország, hanem egy több ezer éves civilizáció sajátos gondolkodásmóddal, értékrenddel és társadalmi logikával. Mint fogalmazott, nem célravezető kizárólag nyugati szemüvegen keresztül vizsgálni a keleti nagyhatalmat.
Horváth Levente kiemelte: „Ez egy teljesen más civilizáció, egy teljesen eltérő gondolkodásmóddal és világlátással. Kétségtelen, hogy a kínai gazdaság napjainkban a reneszánszát éli, és saját érdekünk, hogy mi is nyitottak legyünk, ápoljuk a kapcsolatot és keressük a közös lehetőségeket.” Hozzátette: Magyarország eddig eredményesen épített kapcsolatokat Kínával, és bízik abban, hogy ez a jövőben is folytatódik.
Az előadó szerint a jelenlegi unipoláris világrend fokozatosan multipolárissá alakul, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a civilizációs központok és regionális hatalmak. Ezzel összefüggésben megjegyezte: számos ország keresi a kapcsolódási lehetőséget az új gazdasági együttműködésekhez, mert a kölcsönös előnyökön alapuló modellekben látják fejlődésük lehetőségét.
Horváth Levente kitért arra is, hogy Kína működését jelentős részben kulturális sajátosságai határozzák meg. A kínai üzleti életben kiemelt szerepe van a személyes kapcsolatoknak, a bizalomépítésnek és az úgynevezett guanxi rendszerének. Míg a nyugati tárgyalási kultúrára gyakran a gyors, lényegre törő megközelítés jellemző, addig Kínában a partner megismerése, a kapcsolat kialakítása és a kölcsönös tisztelet megalapozása megelőzi az üzleti döntéseket.
A szakértő példaként említette, hogy a kínai stratégiai gondolkodást gyakran a go társasjáték logikájával írják le, amelyben nem az ellenfél teljes megsemmisítése, hanem a hosszú távú pozícióépítés és a kölcsönösen előnyös helyzetek kialakítása kerül előtérbe. Ezzel szemben a nyugati világ sokszor versengőbb, közvetlenebb minták mentén működik.
Horváth Levente hangsúlyozta: „Ki kell lépni a nyugati információs buborékból, meg kell hallgatni a másik felet, a másik kultúra képviselőit.” Hozzátette, a kínai társadalom jelentős figyelmet fordít a nyugati világ tanulmányozására, ezért Európának is érdeke, hogy nagyobb nyitottsággal közelítsen Ázsiához.
Az előadás során szó esett Kína technológiai fejlődéséről is. A szakértő szerint az ország jövőképében kiemelt szerepet kap a digitalizáció, az oktatás fejlesztése, az elektromobilitás, a robotizáció, valamint a kutatás-fejlesztés és az űripar. Ezek a területek a következő évtizedek globális versenyképességét is meghatározhatják.
A rendezvény zárásaként Horváth Levente úgy fogalmazott: Magyarország számára a kiegyensúlyozott, pragmatikus külgazdasági szemlélet továbbra is versenyelőnyt jelenthet. A Kínával fenntartott gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése nem ideológiai kérdés, hanem nemzeti érdek, amely új beruházásokat, tudástranszfert és hosszú távú együttműködési lehetőségeket teremthet.
