Olvasási idő: 11 perc

2023. Október 21-én, Szombaton kezdetét vette az a kaland, ami örök élményeket tartogatott a számunkra.

A szombati, utazással telő napot követően vasárnap San Francisco felfedezése volt a program, mely során a helyi történelembe, kultúrába és építészetbe nyertünk mélyebb bepillantást. Első állomásunkon, a Cable Car Museumban megismerhettük a város egyik jellegzetes látnivalójának történetét, illetve azt is megtudtuk, hogy hasonló drótkötélpályás, tömegközlekedésre alkalmas szerelvények már csak San Franciscoban működnek. Innen az óceánpart felé vettük az irányt, viszont még útba esett a világ legkanyargósabb utcájaként is ismert Lombard Street. Az itteni rövid megálló - és néhány fotó készítése- után a Fisherman’s Wharf, majd a 39-es móló következett, ahol oroszlánfókákat pillanthattunk meg, illetve ráláttunk a híres Alcatraz börtönre is. Egy könnyed ebédet követően a legikonikusabb helyi látványosságot, a Golden Gate hidat vettük célba. Bár az idő az évszakhoz híven ködös és szeles is volt egyben, a hidat így is teljes egészében volt szerencsénk látni. Zárásként elsétáltunk a Telegraph Hill negyedben lévő dombtetőn álló Coit Towerhez, mely a helyi tűzoltók emlékműveként is ismert.  

Hétfőn reggel kezdetét vette az MCC-Stanford StudentSummit, a napunkat Prof. Russell Bermannal indítottuk, akivel egy érdekes beszélgetést folytattunk az emberi jogok jelentőségéről és alakulásáról az idők során. Ezen jogok természetjogi eredetéből következik elidegeníthetetlenségük, így ezek minden személyt megilletnek. A professzor úr bevezetett minket a migráció és a háború emberi jogi vonatkozású kérdéseibe is. Majd Prof. Josh Rauh látogatott el hozzánk, aki a szabadpiacról, az újraelosztásról és a kormányzat szerepéről tanított minket. Összehasonlítottuk, hogy az 1970-es évek óta hogyan változtak a vezető értékek a szabályozásban, az ezeket kialakító a piaci szempontokat és szükségleteket elemeztük, kitérve olyan kardinális kérdésekre, mint a koronavírus járvány, és az adózás. Majd Prof. Scott W. Atlas az egészségügyi szabályozásban rejlő lehetőségeket és veszélyeket mutatta be nekünk, kiemelve a szabad véleménynyilvánítás jelentőségét az egészségügy terén. Erre rákapcsolódva következett – számunkra – a nap egyik legizgalmasabb része, amikor mi, diákok adhattunk elő a Stanford joghallgatóinak. Az előadást Horváth Lili, Haraszti Dorottya és Noszováth Noel tartotta a digitális szuverenitás kérdéskörében, előadásunk során felmerült a digitális kapitalizmus jelentősége, ennek versenyjogi kérdései, a diákok bemutatták az európai szabályozási keretrendszert és jogeseteket szemléltettek. Erre válaszképp a stanfordi diákok precedenseken keresztül levezették az amerikai szabályozást, a workshopot a két kontinens közötti különböző perspektívákról szóló diskurzus zárta. A nap folytatásaként a zseniális Joel Petersonnal találkozunk. Peterson megosztotta személyes véleményeit és tapasztalatait a vállalkozások sikerességének titkairól, mesélt a vezetőként való motiválás kulcsáról és családi élet és munka harmóniájáról is. 

A keddi nap elején ot  Prof. Jay Bhattacharya gondolatait hallgathattuk meg a közegészségügyről és a járványok, fókuszban a COVID, kezeléséről. A munkásságából kiemelendő a “Great Barrington Declaration”, melyet számtalan neves kutató írt alá, mégis kritizálták, sőt sok helyen ellehetetleníteni akarták emiatt. Számára legfontosabb gondolata abban rejlett, hogy hogyan sújtották a bezárások a legszegényebb rétegeket és ez milyen kontrasztban állt azoknak a helyzetével, akik visszavonulhattak a jómódú otthonukba és békésen kivárhatták az intézkedések végét. Prof. Allen S. Weiner-től a nemzetközi jog rejtelmeibe kaphattunk betekintést és elemeztük, hogy az orosz vezetés milyen nemzetközi jogon alapuló állításokkal kívánja legitimálni az Ukrajna elleni támadását, például a kollektív önvédelem, vagy a saját kisebbségük védelme. Megtudhattuk, hogy bár ezeknek alapja lehet, de nem minden esetben irányadóak, ahogy az aktuális helyzetben sem vegytiszták ezek az állítások. A nap talán legizgalmasabb pontja egy általunk tartott előadás volt a geopolitikáról, fókuszban Ukrajnával és Kínával, illetve hogy ezt mi hogyan látjuk és érzékeljük hazánkból. Ezt számos amerikai diák is meghallgatta, majd kérdéseket tehettünk fel egymásnak, szó volt a svéd NATO csatlakozás körül kialakult helyzetről, a nyersanyagárak emelkedésének európai és hazai vonzatairól és még számos érdekes gondolatfüzérről. Ezután a Prof. Dinsha Mistree által tartott órán megismerkedtünk az amerikai korrupcióellenes törvények részleteivel és sokkoló, elgondolkodtató, vagy már-már mókás és egyben szomorú esetekről hallhattunk, amelyekkel találkozott, és amivel az amerikai igazságszolgáltatásnak dolga van, vagy éppen a törvényi sajátosságok miatt tétlenül kell nézniük. Zárásként egy nyilvános előadást volt szerencsénk meghallgatni az amerikai alkotmány harmadik cikkelyéről, ami azt elemezte, hogy Donald Trumpot milyen veszélyek fenyegetik egy potenciális elnöki kampány esetén a törvény oldaláról. Három előadó háromféle álláspontot képviselt, ami kivételesen tartalmas eszmecserét tett lehetővé. 

A nap egyik csúcspontja kétségtelenül a beszélgetés Daniel A. Bress szövetségi bíróval volt. Miközben az amerikai fellebbviteli rendszer működéséről beszélgettünk, sokat tanultunk arról, hogy milyen párhuzamokat és különbségeket találhatunk a magyar rendszerrel összevetve. Emellett hallhattunk az aktuális problémáikról is, a bűnözés és a halálbüntetés kapcsolatáról is érdekes gondolatokat osztott meg a bíró úr. 

Ezt követően a Berkeley egyetemre látogattunk, ahol a natural law aktuális kérdéseiről kaptunk előadást Prof. HadleyArkestól és Prof. Steve Haywardtól. Az előadás maga már mély és elgondolkodtató volt, de a későbbi privát szeminárium során a professzorokkal való kötetlen beszélgetés alkalmával még jobban el tudtunk mélyülni a témában.  

A csütörtöki, egész napos roadtrip-et követően épsében megérkeztük Los Angelesbe, amely után pénteken feltöltődve kezdhettük meg aznapi programjaink sorát. Először ellátogattuk a Malibuban található Pepperdine University-re, ahol az a megtiszteltetés ért minket, hogy magával a dékánnal, Pete Petersonnal beszélgethettük. Mesélt nekünk arról, hogy ő mit lát ma a legnagyobb kihívásnak az amerikai felsőoktatás kapcsán, bemutatta, milyen előadások, nyílt háttérbeszélgetések kerülnek megrendezésre az egyetemi órák mellett, megmutatta a School of Public Policy épületét, ismertette az ottani képzés rendszerét, és körbevezetett bennünket az egész campuson, amely lélegzetelállító volt. Ezt követően találkoztunk John W. Holcomb-bal, Kalifornia állam középső kerületének déli körzetében működő szövetségi bíróval. Számunkra kétségkívül ez volt az egész utazásunk egyik fénypontja: a bíró úrral való beszélgetés nagyon motiváló volt, mesélt korábbi, tengerészgyalogságban tett szolgálatairól, a kinevezése menetéről, és az amerikai bírósági rendszerről. A bíró úr nagyon nyitott volt, és kíváncsi arra, hogy az általa elmondottak hogyan zajlanak  Magyarországon, így magyar és az amerikai igazságszolgáltatási struktúra különbségeiről és hasonlóságairól együtt tudtunk képet alkotni. Judge Holcomb ezt követően körbevezetett minket a bíróság épületében, illetve felajánlotta, hogy nézzük meg a következő tárgyalását, és mi így is tettünk. Páratlan élmény volt! A délután során a Claremont Graduate University-n vettünk részt egy kerekasztal beszélgetésen, ahol Mark Blitzpolitikai filozófus, Charles R. Kesler professzor, William Voegeli, a Claremont Review főszerkesztője és Ryan Williams, a Claremont Institute vezetője mutatták be a jelenlegi amerikai politikai helyzetet. A diskurzus során szó volt a Demokrata és a Republikánus Párt közeli múltjáról, jelenjéről, és jövőjéről, továbbá a közelgő, 60. amerikai elnökválasztás lehetséges kimeneteleiről.  

A délutánunkat Hollywoodban töltöttük, sétáltunk a Hollywood Boulevardon. A Hollywood Walk of Fame egy ikonikus nevezetesség a kaliforniai Los Angeles szívében. A Hollywood Boulevard tizenöt háztömbje mentén húzódó híres járda a szórakoztatóipar legbefolyásosabb alakjai előtt tiszteleg. Minden egyes kitüntetettnek egy, a járdába ágyazott sárgaréz csillag állít emléket, amelyet a neve és a kategóriáját jelképező szimbólum díszít, legyen szó filmről, televízióról, zenéről vagy színházról. A Walk of Fame 1960-as alapítása óta a szórakoztatóipar világában az elismerés és a teljesítmény szimbólumává vált. Élő emlékműként szolgál annak a számtalan színésznek, zenésznek, rendezőnek, producernek és más kiválóságnak, akik kitörölhetetlen nyomot hagytak a szórakoztatóiparban. A Hírességek sétányán sétálva a látogatók olyan legendás személyiségek nevét fedezhetik fel, mint Marilyn Monroe, Charlie Chaplin és Audrey Hepburn. 

Rengeteg felejthetetlen élménnyel és tapasztalattal indultunk el a reptérre.

Köszönjük a tanulságos élményéket az MCC szervezőinek: A Nemzetközi Jogi Műhelynek és a Nemzetközi Igazgatóságnak, valamint Sándor Lénárdnak a szakmai felkészítést. 

 

Horváth Lili