Olvasási idő: 4 perc

A közösségek segítenek megküzdeni a mindennapi gondokkal és mentális kihívásokkal – hangzott el a miskolci MCC-ben megrendezett pedagóguskonferencián. A perfekcionizmus miatti stressz, a bizonytalan jövőtől való szorongás, a túlzott digitalizáció okozta toxikus állapot és a kiégés a leggyakrabban előforduló mentális problémák ma a társadalmunkban, így az iskolákban is. Nemcsak a pedagógusoknál, de már a fiataloknál, sőt a kisgyerekeknél is előforduló jelenségek ezek, amelyek azonban kezelhetőek, csak időben fel kell ismerni a problémát, és a közösségekben segíteni kell azokat, akik ezekkel a mentális gondokkal küzdenek.

A lelki egészség az oktatásban volt a központi témája a tanácskozásnak. Mindennapjaink tele vannak stresszes helyzetekkel, lelkileg is megterhelő szituációkkal. Nem kivétel ez alól az iskola sem: mind a pedagógus, mind a diák számára vannak nehéz percek és napok, amiket túl kell élni, amiket – még ha nehéz is – jól kell megélni. Erről beszélgettünk vendégeinkkel, Fülöp Ákossal, az MCC Pszichológia Iskola műhelyvezetőjével, Horváthné Koczka Évával, az MCC Karrier és Alumni Központ szupervizorával és Szabó-Tóth Kinga egyetemi docenssel, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatójával. A pódiumbeszélgetést Török-Varga Eszter KP-koordinátor vezette.

Minden történelmi korszaknak megvannak a sajátos pszichés megbetegedései. Míg egy pár évvel ezelőtt elsősorban a táplálkozási zavarok, a bulimia vagy az anorexia volt az egyik leggyakoribb betegség a fiatalok körében, ma a szorongásos zavarok, a stressz, a kiégés lett népbetegség, és nemcsak a felnőtteknél, de már a fiataloknál, sőt a gyerekeknél is előfordul – mondta el bevezető előadásában Fülöp Ákos. A pszichológus szakembertől azt is megtudtuk, az UNICEF felmérése szerint hét serdülőből egy valamilyen mentális betegségben szenved. A tinédzserek 40%-ánál már megjelenik a szorongás, a munkavállalóknál pedig már 25 % találkozott a kiégéssel. A nyugati társadalmak gazdasági jólléte nő, a mentális jóllét pedig csökken, emellett drasztikusan megemelkedett annak a kilo- és megabájtnak a mennyisége, amit naponta „fogyasztunk” – emelte ki a műhelyvezető.

Szabó-Tóth Kinga szociológus szerint az egy nagy előrelépés, hogy a társadalom ma már felismeri a mentális betegségeket, és egyre többet beszélünk róla, de baj, hogy még ma is stigmatizáló módon tesszük ezt. Bizonyos országokban ezen a téren előrébb járnak ebben a kérdésben, és a társadalom, a kultúra részeként kezelik ezt. Véleménye szerint a fiataloknál a gyerekvállalástól, a jövőtől való félelem, illetve a klímaszorongás is nagyon gyakori jelenség napjainkban. Mint mondta, elődeink nem foglalkoztak annyit az érzéseikkel mint mi ma, de ha egy generáció nem oldja meg a problémákat, akkor azt a következő generációnak kell megtennie.

A fiatalok szorongása a jövővel kapcsolatban sokszor a pályaválasztással kapcsolatos bizonytalanságukból is adódik, ezért fontos, hogy ne rakjuk rá azt a súlyt a gyerekre, hogy egy életre dönt, mert ma ez nem így van. Koczka Éva szerint sokkal több mindenben kell ma döntést hoznunk, és a hihetetlen technikai fejlődésnek és a digitalizációnak köszönhetően sokkal több információt kell befogadnunk, ez pedig rengeteg energiát vesz el tőlünk. Tapasztalat szerint ma

már egyre több fiatal alkalmazza tudatosan a „digitális detox”-ot, azaz félreteszik a kütyüket, mert érzik, sok energiájukat elszívja az ezektől való való függőségük.

A pedagógusok lelki egészsége kapcsán Fülöp Ákos felhívta a figyelmet, a segítőnek kell először „biztonságban” lennie, azaz a pedagógus akkor tud a diákjának jó tanácsokat adni, ha ő maga mentálisan rendben van. Nagyon sok jó technika van, amik segítenek egy-egy nehéz szituációban, de nem elég olvasni ezekről, gyakorolni is kell őket, mert különben vészhelyzetben nem fogjuk tudni alkalmazni.

A pódiumbeszélgetést követő workshopon Horváthné Koczka Éva vezetésével tovább folytattuk a témát, de itt az egyes személyiségtípusokat megismerve elsősorban arról beszélgettünk, hogyan kovácsoljunk erőt különbözőségeinkből, hiszen senki sem tökéletesebb vagy jobb a másiknál, egyszerűen mások vagyunk. Az MCC szupervizora útravalóul azt tanácsolta a pedagógusoknak: ne a tökéletességre törekedj, hanem a saját teljességedre! Ismerd meg magad, mert a 21. század legfontosabb valutája az önismeret!