Szegeden, a határ közvetlen közelében rendezték meg a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet közös nemzetközi konferenciáját, amely a 2015-ös migrációs válság tizedik évfordulóján vont mérleget. A kétnapos rendeszvény magyar, európai és amerikai szakértők részvételével járta körül a válság tapasztalatait, a jelen kihívásait és a jövő lehetséges válaszait.
Az első nap a válság európai és transzatlanti következményeit elemezte. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta: Magyarország álláspontja nem ideológiai, hanem statisztikai alapon született. A résztvevők közül Lánczi Péter az elemző megközelítés fontosságát emelte ki, Pásztor Bálint pedig a vajdasági magyarok 2015-ös tapasztalatairól beszélt, amikor több százezer illegális migráns haladt át Szerbián. Barthel-Rúzsa Zsolt a honvédség határvédelmi szerepéről, Kiss-Rigó László püspök a keresztény befogadás dilemmájáról, míg Szánthó Miklós az EU kettős mércéjéről beszélt.
A nemzetközi vendégek közül Manuel Ostermann a német belpolitikai következményeket mutatta be, Juan Soto Gómez a spanyol helyzetet ismertette, Daniele Scalea pedig az európai migrációs politika teljes kudarcát emelte ki. A délutáni panelbeszélgetésekben Pál Zsigmond Barna Magyarország sikeres modelljét emelte ki, az amerikai szakértők – többek között a Heritage Foundation képviselői – pedig hangsúlyozták: a magyar határvédelem „megtörte a narratívát”, csakúgy, mint Donald Trump Amerikában. A nap végén a demográfiai és biztonsági kockázatok kerültek fókuszba: Hans-Georg Maaßen szerint a tömeges migráció mögött ideológiai szándék is állhatott, Nicolas Pouvreau-Monti pedig arra figyelmeztetett, hogy a muszlim országokból érkező hullámok hosszú távon formálják át Európát.
A második nap a kibocsátó országok felől közelítette meg a migrációs problémát. Mohamed Farid egyiptomi szenátor és Abshir Aden Ferro szomáliai elnökjelölt szerint a migráció fő okai a háborúk, a szegénység és az instabilitás, a megoldást pedig a fejlődés, a munkahelyteremtés és az integráció adhatja. Tibor Nagy volt amerikai államtitkár kiemelte: az afrikai stabilitás globális érdek, hiszen ha a fiatal, gyorsan növekvő népesség nem talál helyben perspektívát, Európára nehezedik a nyomás. A Száhel-övezetről szóló panel résztvevői szerint a demográfiai robbanás és a szélsőséges csoportok tevékenysége további migrációs hullámokat vetít előre. Marsai Viktor és Gönczi Róbert arra figyelmeztettek, hogy a migráció gyakran geopolitikai fegyverré válik, amelyet Európa destabilizálására használnak.
A szegedi konferencia üzenete világos: a 2015-ös válság óta bebizonyosodott, hogy a migráció nemcsak humanitárius kérdés, hanem biztonsági, társadalmi és kulturális kihívás is. A megoldás kulcsa a nemzeti szuverenitás megerősítése, a határok védelme és a kibocsátó régiók stabilizálása. Az MCC és a Migrációkutató Intézet ezzel a rendezvénnyel is bizonyította, hogy képes fórumot teremteni a legaktuálisabb és legnehezebb kérdések nyílt, nemzetközi megvitatására.
