Teltházas Mandiner Klubesttel folytatódott a székesfehérvári MCC nyilvános előadássorozata. Az este folyamán Móna Márk beszélgetőpartnerei Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója voltak.
A beszélgetés bevezetőjében szó esett Kirk haláláról, valamint a közelmúlt politikai merényleteiről, amelyek nyomasztóan rávilágítanak a világban és a magyar közéletben egyaránt eluralkodó fenyegetőzésekre és polarizációra. A beszélgetés egyik vezérfonala az volt, hogyan látjuk hazánk helyét Európában és a világban, milyen kihívásokkal nézünk szembe az ukrajnai háborúval kapcsolatban, melyek a nemzetközi jog legfontosabb kérdései és a geopolitikai feszültségei.
Móna Márk kihangsúlyozta, hogy Magyarország helyét elsősorban Európában kell keresni. A közelmúltbeli, pekingi nagyszabású ünnepségsorozatot aggasztónak nevezte, hiszen az látszott, hogy az EU globális szerepe egyre inkább eltörpül. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy Európa vezető szerepének visszaállítása mellett Magyarországnak is ebben a keretben kell megtalálni saját pozícióját.
Szántó Miklós személyes élménnyel indított: tinédzserként nem gondolta volna, hogy valaha teljesen egyetért majd Fodor Gáborral. Szerinte a társadalmi polarizáció oka a klasszikus liberális értékek háttérbe szorulása, amelyeket ma már a „cancel culture” és a progresszív törekvések váltanak fel, sokszor elhallgattatással kísérve. Úgy vélte, a női jogok vagy a szólásszabadság kérdése mára inkább konzervatív ügyként jelenik meg. Figyelmeztetett: a dehumanizálás semmilyen formában nem elfogadható. Ugyanakkor optimizmusra biztatott: nem siránkozni kell, hanem keresni a lehetőségeket. Magyarországnak a nyugathoz kell kötődnie, ugyanakkor elengedhetetlen a konnektivitás, a gazdasági együttműködés minden irányban, hogy versenyképesek maradjunk. Az ukrán helyzet kapcsán úgy fogalmazott: az erősebb kutya „boldogul”, de Magyarországnak nem szabad meginnia ennek a konfliktusnak a levét.
Fodor Gábor a félelemmentesség mellett érvelt: a probléma gyökere a szélsőséges politikai gondolkodásban rejlik. Liberálisként elutasítja a tiltásokat – legyen szó holokauszttagadásról vagy önkényuralmi jelképek korlátozásáról –, mert szerinte a szabadság lényege éppen az, hogy ütköztetni lehessen a különböző nézeteket, akár konzervatívval, akár liberálissal. Úgy vélte, Magyarország helye a nyugati világban, az EU-ban és az atlanti együttműködésben van. A történelmi hagyományokra utalva Szent István örökségének nevezte ezt az irányt. Figyelmeztetett ugyanakkor Oroszország agresszív, nagyhatalmi törekvéseire. Ukrajna ügyében álláspontja: a NATO-tagság nem lehetséges, de EU-integráció igenis támogatandó.
A nagyon kulturált, izgalmas vita során, az ellentétes nézőpontok mellett közös gondolat az volt, hogy Magyarország jövőjét Európában, a nyugati szövetségi rendszerek részeként kell elképzelni, miközben a belső politikai vitákban elengedhetetlen lenne a szélsőségektől való távolságtartás és a konstruktív párbeszéd megőrzése.
