Az MCC miskolci központjában Dr. Nagy Klaudia Vivien, a HUNOR Program vezető orvosa mesélt arról, hogy az űrorvosokra ugyanazok a szigorú előírások vonatkoznak, mint magukra az űrhajósokra. Hangsúlyozta, hogy csapatával a felkészüléstől a beszálláson át egészen az expedíció ideje alatt, majd a Földre érkezést követően is folyamatosan biztosította a magyar űrhajós számára az egészségügyi felügyeletet. A rendezvényen Tóth Ildikó, az EP képzés miskolci diákja kérdezte az űrorvost az expedíció során végzett munkájáról.
A második magyar űrhajós, Kapu Tibor az Axiom-4 küldetés résztvevőjeként három hetet töltött a világűrben. Küldetése során a magyar kutatóűrhajós a HUNOR Program keretében hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit valósította meg a világűrben.
Ahhoz, hogy küldetését teljesíteni tudja, az űrhajósnak megfelelő fizikai és szellemi állapotban kell lennie űrutazása során. Felkészülését egy nagy csapat munkája segítette a háttérben, amelynek az egyik meghatározó tagja volt Dr. Nagy Klaudia Vivien űrorvos, aki a kiválasztási és felkészülési időszakban, majd a felbocsátás előtti karanténidőszakban végig az űrhajóssal volt, és egészen az űrkapszula bejáratáig kísérte Kapu Tibort, onnantól kezdve pedig távolról követte nyomon egészségét.
Dr. Nagy Klaudia Vivien az első olyan magyar orvos, aki megkapta az ESA (European Space Agency) űrorvosi minősítését, ezzel ő Európa második női űrorvosa. Az egyetemen a kardiológia volt a kedvenc tantárgya – jelenleg is kardiológusként dolgozik –, de mindig is érdekelte az űrtevékenység, ezért nagy lehetőség volt számára, amikor az HUNOR űrprogram megkereste az operatív egészségügyi hátteret biztosító Semmelweis Egyetemet, és őt választották ki, hogy koordinálja az űrprogram felkészítését.
A kiválasztási folyamatban több mint 240 jelentkező vett részt, akik közül egy online teszt és egy részletes orvosi vizsgálat alapján választották ki a 25 „befutót”. Végül négyen kezdték meg az alapkiképzést, közülük lett Kapu Tibor és Cserényi Gyula a két kiválasztott. Az egész kiválasztási folyamat az amerikai és az európai űrügynökség szigorú szabályai szerint történik. A folyamat során kizárják a patológiás kórképeket, különös figyelmet fordítanak a pszichológiai alkalmasságra és a kooperációs képességekre – hiszen az űrhajósoknak hosszú ideig vannak összezárva olyan emberekkel, akikkel korábban soha nem találkoztak.
A felkészülési program számos különleges elemmel szolgált. Az egyik legérdekesebb a terrorelhárítási központ munkatársaival közösen kidolgozott program volt, amely egy hatnapos izolációs tréninget is tartalmazott. A jelölteknek el kellett viselniük a teljes elszeparálódást, katonai ételeket kellett fogyasztaniuk, és nem fürödhettek – pontosan úgy, mint később az űrhajóban.
Az űrhajósok étrendjét egy dietetikus csapat állította össze, emellett folyamatos, profi edzők által felügyelt edzésprogramban vettek részt, amely az izomerő fejlesztésére és az állóképesség növelésére fókuszált. Ez azért volt különösen fontos, mert az antigravitációs környezetben folyamatos izomtömeg-vesztés következik be. Éppen ezért Kapu Tibor az űrutazás során is folytatta az edzéseket.
Az expedíció alatt nemcsak az űrhajósok, de az űrorvosok feladatainak is megvan a szigorú protokollja. Ők az Axiom űrközpontjában tartózkodnak a kilövéskor, és az űrbe érkezést követően két órán belül videókonferencián keresztül beszélniük kell az űrhajósokkal, hogy tájékozódjanak egészségi állapotuk felől, a későbbiek során pedig biztosítják a folyamatos orvosi felügyeletet.
Dr. Nagy Klaudia Vivien arról is beszámolt, Kapu Tibor segítségével két jelentős orvosi kísérletet is végeztek az expedíció során. Az egyik egy telemedicina kísérlet volt, amelyet a műszaki egyetemmel együttműködésben végeztek: hordozható eszközök – többek között egy okospóló – segítségével 24 órán keresztül mérték Kapu Tibor testhőmérsékletét, vérnyomását és az oxigénszaturációt. A másik hivatalos kísérlet egy új eljárást vizsgált: ez egy szemcseppet helyettesítő nanoszálas technológia, amely az antigravitáció miatt a felsőtestben, így a szemfenéken is kialakuló folyadékbőség okozta látóidegfő-károsodás megelőzésére szolgál.
Dr. Nagy Klaudia Vivien hangsúlyozta, ezeknek a tudományos orvosi vizsgálatoknak egyik fő célja a nemzetközi együttműködések erősítése. A kutatások eredményeit később a földi orvoslásban is hasznosítani tudják majd, így az űrorvoslás fejlesztése nemcsak a jövőbeli űrmissziók sikerét szolgálja, hanem a hétköznapi egészségügy fejlődését is elősegíti.
A magyar űrorvoslás Dr. Nagy Klaudia Vivien vezetésével jelentős mérföldkőhöz érkezett, és munkájának köszönhetően Magyarország komoly szerepet vállalt a nemzetközi űrorvoslási kutatásokban.
