Olvasási idő: 3 perc
A magyar–török kapcsolatokról tartott rendezvényt a Migrációkutató Intézet. Az apropót a Török Köztársaság megalapításának, valamint a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója adta. Az eseményen Sudár Balázs, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum történész-turkológusa, Papp Adrienn, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, valamint Fodor Gábor, a Liszt Intézet – Isztambuli Magyar Kulturális Központ előző igazgatója, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének nemzetközi kapcsolatokért felelős tudományos munkatársa járták körül Magyarország és Törökország történeti korokon átívelő, sokszínű kapcsolatrendszerét. Az előadók elsőként rövid előadásokban mutatták be a két ország kapcsolatának fontos pontjait, majd ezt követően egy kerekasztal-beszélgetésen osztották meg további gondolataikat. Az esemény moderátora Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője volt.
Sudár Balázs előadásában arról beszélt, mennyire nehéz biztosat mondani a honfoglalás előtti magyar-török kapcsolatokról a megfelelő források hiánya miatt. Ezt követően ismertetett több, korabeli forrásokon alapuló elméletet, valamint azok ellentmondásait. Papp Adrienn előadásában régészeti leleteken keresztül mutatta be az oszmán hódítás korát. A Budapesti Történeti Múzeum régésze elmondta, az ideérkező oszmán haderő, illetve a hivatalnokok nagy része a meghódított délszláv államokból érkezett, ezért sem beszélhetünk „török korról”. Papp elmondása alapján a hódítók csak az erődökben, illetve az általuk ellenőrzött városokban tartózkodtak, így szinte teljesen elkülönültek a magyar lakosságtól. Fodor Gábor előadásában a XIX. századi magyar-török kapcsolatokat járta körül. Elmondása szerint a kor magyar elitjére nagy hatással volt a magyar emigrációk (Thököly, Rákóczi, Kossuth) törökországi befogadása, valamint a Vámbéry Ármin orientalista támogatásával 1869-ben és 1877-ben hazaszállított Corvinák és magyar kódexek. A kulturális kapcsolatok mellett megfigyelhető volt a politikai és gazdasági közeledés is, amit csak Bosznia 1878-as megszállása, majd 1903-as annektálása akasztott meg.
A kerekasztal-beszélgetés során Sudár Balázs beszélt az őstörténeti kutatások nehézségeiről, megváltozott irányairól, illetve a nyelvészet, régészeti és történeti kutatások viszonyáról. A szakértők egyetértettek abban, hogy az oszmán hódoltság időszaka magyar szempontból negatív volt, elsősorban demográfiai okokból: megakasztotta a népességnövekedést, valamint hozzájárult a magyar etnikum arányának csökkenéséhez az országon belül. A beszélgetés során Fodor Gábor a Liszt Intézet szerepét ismertetve kiemelte, az intézet Magyarország első külföldi kulturális intézménye, amely elsősorban a helyi közönséget igyekszik megszólítani. Ezt követően Fodor rámutatott, a 2024-es év kulturális szempontból különleges, mivel a két ország kölcsönös kulturális évadot tervez. Ennek részeként Magyarország Törökországban, Törökország pedig hazánkban valósít meg kulturális programokat.
