Olvasási idő: 3 perc
„Úgy lehet Leó pápára tekinteni, mint egy sportbíró- magyarázta Luke Larson, az MCC korábbi vendégoktatója, idézve ezzel egyik barátját- nem egy sztárjátékos, akin a játék kimenetele múlik, több csapat játszik és az ő feladata a döntéshozás, a folyamatok mederben tartása és hogy gondoskodjon arról, hogy az egyház az evangélium szavához hűen működjön."
A katolikus világot idén májusban váratlan fordulat érte: a konklávé a chicagói Robert Prevost érseket választotta meg pápának, aki a Leo nevet vette fel. „Mit jelent Leo pápa megválasztása az egyház, Amerika és a világ számára?” – erre a történelmi kérdésre fókuszált az MCC debreceni képzési központjának rendezvénye, ahol két kiváló amerikai szakértő, Luke Larson és Jack Traynor elemezte a döntés jelentőségét.
Az egyházon belül egyfajta megosztottság volt érezhető. Volt egy progresszívebb oldal, jellemzően például a német püspökök, akik nyíltan beszéltek az azonos neműek házasságáról és a női papságról. Mások viszont ragaszkodtak a hagyományos, hithű gyakorlatokhoz. Ez a helyzet egyértelmű megosztottságot teremtett, Ferenc pápa ennek a progresszívabb oldalát képviselte.
Az érzés az volt, hogy az egyház is polarizálódott. A bíborosok azonban hangsúlyosan az egység megőrzésére törekedtek, és céljuk az volt, hogy az egyház újra egységben legyen. Tevékenységük mottója az egység megőrzése és megerősítése volt.
Leó pápa tudatában van annak, hogy a modern, demokratikus világban a döntések és irányok gyorsan változnak. Megjelenésekor a hagyományos pápai öltözéket viselte, ami egyértelmű jelzés volt arra, hogy pápasága eltér majd Ferenc pápáétól.
A legnagyobb kérdés: vajon egy amerikai pápa lehet-e független az amerikai érdekektől?
Jack Traynor - történész, az MCC vendégoktatója szerint „Nem feltétlenül jelenti, hogy Leo pápa az USA érdekeit fogja szolgálni. Ő globális személyiség… sőt, ellen fog állni annak a gyanúnak, hogy Amerika embere lenne.” Ez már most látszik a migráció kérdésében, ahol Leo nyíltan „szembemegy a hivatalos amerikai állásponttal”. Az ő pápasága nem Washingtonra reagál, hanem az evangéliumra – és arra, hogy a világ határvonalai nem egyeznek meg a politikai térképekkel.
Az előadók szerint Leo pápa nem akar direkt politikai szerepet: „ha az evangéliumhoz kapcsolódnak a problémák, felszólal, de egyébként a püspököket segíti, nem pedig az amerikai politikát.”
