Olvasási idő: 4 perc
Amíg minden szereplő a másikra mutogat, nem fogunk érdemlegesen előrébb jutni a fenntarthatóság és a környezet védelme terén – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerda esti pécsi előadásában. Litkei Máté a pécsi képzési központ rendezvényén elmondta: az államnak, a vállalatoknak és az egyénnek is meg van a saját felelőssége és hatásköre, mellyel ő is befolyásolni tudja a folyamatokat. Az egyetlen ésszerű megoldást a gyenge fenntarthatóság koncepcióban látja, mely a környezetvédelem, a gazdaság és társadalom érdekeinek közös metszéspontjában kínálja a kompromisszumos megoldásokat. Ez a fenntarthatóság záloga – tette hozzá.
A klímavédelem nem csak a jövő generációkért van, hanem a jelenünkért is. Az erőforrásaink megőrzése és fenntartható fejlődésünk biztosítása minden konzervatív érték magva – idézte Theodore Rooseveltet köszöntőbeszédében Erdei Krisztián, a Mathias Corvinus Collegium kommunikációs igazgatója szerda esti rendezvényünkön.
A szakmai eseményen Litke Máté, az MCC Klímapolitika Intézetének igazgatója tartott előadást, Egyensúlyban a természettel – Megvalósítható-e a fenntartható fejlődés? címmel.
A bolygón élő emberek jelenlegi fogyasztásának kielégítéséhez csaknem 1,8 Földre lenne szükség. Nem kérdés, hogy a túlfogyasztás korát éljük. Ez a szám Magyarországon 2,4. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy statikus szám, mely az aktuális pillanatot igyekszik megbecsülni, viszont nem veszi figyelembe a technológia fejlődését. Ebből nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni – emlékeztetett a kutató.
Litkei Máté szerint azonban nem minden területen kiábrándító a helyzet. Számtalan esetben tudtuk azonosítani a problémát és annak következményeit, a rendelkezésre álló technológia pedig lehetővé teszi, hogy megoldásokat kínáljunk. Több ilyen, ha úgy tetszik, sikersztoriról is beszámolhatunk. Ilyen például az ózonréteg „gyógyulása”, mely a technológiai váltás óta egyértelműen nyomon követhető. Továbbá az óceánok savasodása, melynek mértéke a jelenlegi kutatásaink szerint még visszafordítható stádiumban van – hívta fel a figyelmet a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és városfejlesztési Bizottságának tagja.
Vannak azonban kritikus pontok is, melyekre egyelőre nem látjuk a megoldást. Ilyen többek között a foszfor és nitrát körforgás megváltozása, mely a monokultúrás nagyparcellás mezőgazdaság műtrágya alapú tápanyagpótlásának egyik legsúlyosabb következménye.
Ezek az anyagok beszivárognak a talajvízbe és az élővizeinkbe, súlyos eutrofizációt, majd az algák elszaporodása által a vízi élővilág pusztulását okozva. Ennek kezelésére egyelőre semmiféle technológiánk nincs, sőt a pesszimista énem azt mondja, nem is lesz – folytatta Litkei.
Nem mehetünk el szó nélkül a bioszféra integritás, azaz a biológiai sokféleség csökkenése mellett sem. Litkei rámutatott, épp egy nagy kihalási hullámban élünk, ahol komoly felelőssége van az embernek. Amit tehetünk, az az értékmentés, és a károsító tevékenység befejezése, ugyanis egy kipusztult fajt semmilyen technológiával nem tudunk visszahozni – mondta a Klímapolitikai Intézet igazgatója.
Nem választhatjuk külön az egyes elemeket, melyek a környezetvédelmi problémákat okozzák, vagy épp a megoldást nyújthatják. A népesség, a fogyasztás és a technológia együtt határozza meg ezek mértékét és lehetőségeit.
Litkei előadásában élesen bírálta a nyugati fősodort uraló klímapolitikai látásmódot. Rámutatott: nem megoldás, hogy a fenntarthatóság jegyében a nők ne szüljenek gyereket. Szerinte ezek az elvek a félelem- és bűntudatkeltésre alapoznak, így morálisan támadható aspektusok. A fogyasztási szokásaink és a termelés módszereink átalakításban azonban még van hová fejlődnünk – folytatta a szakember.
Az igazgató emlékeztetett, az EU-ban az elmúlt időszakban megfigyelhetünk egy önsanyargató, nadrágszíj összehúzó tevékenységet. Mindeközben az USA és Kína teljes gőzzel technológiákat fejleszt és exportál. Ők potenciált látnak a zöld-átállásban, és az a céljuk, hogy a változó piaci környezetben az ő termékeikkel árasszák el az európai országokat. Kérdésre válaszolva elmondta, semmi esetre sem az a megoldás, ha visszafogjuk a gazdasági növekedést. Ez nem fog egyenesen a fenntarthatóság felé vinni minket, ugyanakkor a szociális hanyatlást kockáztatnánk. Technológiákat, megoldásokat kell kínálnunk a fennálló problémákra. Mi magyarok ebben mindig jók voltunk – mondta a kutató.
