Olvasási idő: 7 perc

Az MCC Budapest Summit on the Global Drug Epidemic második napján a személyes sorsok drámája, a nemzetközi biztonsági fenyegetések és a családokat romboló társadalmi folyamatok kerültek reflektorfénybe. A november 19-i program érzékeltette: a drogjárvány nem egy elvont, távoli jelenség, hanem kézzelfogható veszély, amely sportolókat, fiatalokat, közösségeket és egész államokat sodor krízisbe.

„A legnagyobb dicsőség önmagunk legyőzése” – Kucsera Gábor megrendítő tanúságtétele

A nap első kiemelt előadását Kucsera Gábor, olimpikon, világbajnok kajakozó tartotta, aki rendkívül őszintén beszélt saját függőségének történetéről. Elmondta, hogy személyes érintettsége miatt úgy érzi, hitelesen tud megszólalni ebben a „szomorú történetben”, és reméli, minél több fiatalhoz eljut a példája, tanulságként szolgálva számukra.

Kucsera úgy fogalmazott: a legnagyobb dicsőség nem egy olimpiai győzelem, hanem önmagunk legyőzése. Pályafutása egyik mélypontját az jelentette, amikor doppingvizsgálatának eredménye pozitív lett. Úgy döntött, kiáll a nyilvánosság elé, és vállalja a következményeket, annak tudatában is, hogy ez a bélyeg egész életében rajta maradhat.

Előadását azzal zárta, hogy üdvözölte a kormány zéró toleranciát hirdető drogpolitikáját, amely szerinte világos határokat húz, és felelősségre vonja mind a használókat, mind a terjesztőket. Zárómondatként Pál apostol sorait idézte: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.”

 

Argentína figyelmeztetése: a kokaintermelés soha nem látott szintre ugrott

Martín Verrier Argentína biztonsági minisztériumának drogellenes államtitkára bemutatta, hogyan játszik Latin-Amerika kulcsszerepet a globális kábítószer-kereskedelemben, amely minden eddiginél nagyobb méreteket öltött. Rámutatott, hogy a kokaintermelés visszaszorítására tett kolumbiai erőfeszítések ellenére az előállítás drasztikusan nőtt, és a drogkereskedelem erősíti a szervezett bűnözést Európában is.

Kiemelte, hogy a bűnszervezetek és a terrorista csoportok egyre szorosabban együttműködnek, a drogpénzek pedig nemzetközi terrortevékenységeket finanszíroznak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szervezett bűnözés politikai szereplővé válik, ezért a nyugati államoknak határozott, komplex stratégiával kell fellépniük ellene.

 

„Tell Your Children” – Alex Berenson: a kannabiszipar hazugságai

A délelőtt harmadik kiemelt programja Alex Berenson könyvbemutatója volt, aki évekkel ezelőtt nagy vihart kavart művével, amikor az iparági érdekekkel szembemenve írta meg a kannabisz mentális és egészségi kockázatait. A legalizációs lobbi „két évtizedig hazudott” – mondta az író.

Berenson arról is beszélt, hogy ma az USA-ban a közlekedési balesetek jelentős hányadában kimutatható a THC jelenléte, és New Yorkban szerinte veszélyesebb autóba ülni, mint sok európai városban.Berenson szerint a legalizáció éppen ellentétes irányba hat: növeli az elérhetőséget, és ezzel együtt a kockázatokat is.

 

Panel III: Migráció, bűnszervezetek és a kábítószer-kereskedelem határain átívelő hálózatok

A délutáni első panel a migrációs folyamatok és a kábítószer-kereskedelembe beágyazódott szervezett bűnözői hálózatok kapcsolatát vizsgálta. A beszélgetést Yann Caspar, az MCC Európai Tanulmányok Központjának kutatója moderálta, a panel résztvevői pedig Ian Acheson, a Counter Extremism Project vezető tanácsadója, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, Andrej Protić, a szerb rendőrség őrnagya, Xavier Raufer kriminológus és Andrea Bianchi az MCC Brüsszel oktatási referense voltak.

Bianchi szerint a migrációs útvonalak egyre inkább szervezett bűnözői hálózatok terepévé válnak, ahol a drogkereskedelem, az embercsempészet és a dzsihadista csoportok tevékenysége összefonódik Afrikától Európáig. Raufer arra figyelmeztetett, hogy a kokaintermelés növekedése és a gyenge európai fellépés miatt egy „kokaincunami” érheti el a kontinenst. Emellett egyes térségek – például Koszovó – Protić megfogalmazása szerint továbbra is jelentős biztonsági vakfoltot jelentenek Európára. „A csempészek számára az ember ugyanolyan, mint a fegyver vagy a drog” – jelentette ki Marsai Viktor, majd hozzátette: „Több tízmillió ember él a drogkereskedelemből.”

 

Panel IV: A függőség emberi ára – családok, közösségek és állami rendszerek terhei

A nap záró panelbeszélgetése a droghasználat emberi, családi és társadalmi következményeit vizsgálta, különös tekintettel a közösségek szétesésére és a mentális egészség válságára. A résztvevők Ashley Frawley szociológus, az MCC Brussels vendégkutatója, Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese, Paul J. Larkin, a Heritage Foundation vezető jogi kutatója, Székely András, a Kopp Mária Intézet vezető kutatója és Tom Wolf, a Foundation for Drug Policy Solutions nyugati parti programjainak igazgatója voltak.

Ashley Frawley szerint a függőség „mélyen emberi tragédia”, amit a hozzátartozók saját bőrükön tapasztalnak, miközben a nagy ígéretekkel érkező terápiás trendek gyakran nem jutnak el a probléma gyökeréig.

Kiss-Kozma Georgina szerint „A szigorú törvények önmagukban nem elegek”, a már meglévő jogszabályokat következetesen végre kell hajtani.

Paul J. Larkin arról beszélt, hogy Oregon állam teljes dekriminalizációja „katasztrófa” lett: nőtt a halálozás, a hajléktalanság és a bűnözés. Ezért „óvatosnak kell lennünk az utópikus ötletekkel.”

Székely András szerint manapság a fiatalok sokszor magányosak, nincsenek valódi kapcsolataik. A közösség és felelősségvállalás tanítása kulcsfontosságú.

Tom Wolf arra figyelmeztetett, hogy „ami Amerikában történik, Európa jövője lehet”, hiszen fentanyl-túladagolás miatt már mintegy 300 ezer amerikai halt meg, és a hajléktalanság a függőséggel tragikusan összefonódott. Hangsúlyozta, hogy az ember képes a felépülésre, de ehhez következetes szabályokra, valódi segítségre és megtartó közösségekre van szükség.

A Summit második napjának üzenete, hogy a droghasználat nemcsak egyéni tragédia, hanem társadalmi válság: személyes sorsokat zúz szét, teret ad a kormányokat befolyásolni próbáló nemzetközi bűnszervezeteknek, összefonódhat a migrációval és a terrorizmussal, miközben a legerősebb védőháló továbbra is az a család, amely megfelelő támogatást kap és ad.

A konferencia a harmadik napon további szakmai előadásokkal, tapasztalatmegosztással és stratégiai kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik az MCC vidéki központjaiban.