Hogyan lehet a klasszikus építészet értékeit a modern városi környezetben újraértelmezni? Milyen szerepe van a szépségnek, az emberléptékű várostervezésnek és a hagyományos építészeti gondolkodásnak a 21. században? Ezeket a kérdéseket járta körül a „The Possibilities of Classical Architecture in the Present Day” című előadás, amely a klasszikus urbanizmus és építészet kortárs lehetőségeit mutatta be.
Az esemény egyik előadója Dr. Bir Buras, a Classic Planning Institute alapítója volt, aki bemutatta az intézet szemléletét és filozófiáját. Előadásában hangsúlyozta, hogy a klasszikus várostervezés olyan hagyományokra épül, amelyek a modernista irányzatok megjelenése előtt hosszú időn keresztül meghatározták a városok fejlődését.
Dr. Bir Buras szerint az építészeti díszítőelemek olyanok, mint egy nyelv betűi: ezek adják a klasszikus építészet alapvető „szókincsét”. Kiemelte, hogy a klasszicizmus valójában az egyik legszabadabb építészeti stílus, hiszen nagyfokú alkotói szabadságot biztosít, amennyiben az eredmény harmonikus és esztétikus marad.
Az előadó külön hangsúlyt fektetett az autentikusság és a szépség szerepére is, amelyek szerinte közvetlenül hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához. A Classic Planning Institute alapelvei között említette az építészet központi szerepét a várostervezésben, a holisztikus gondolkodás fontosságát, valamint a város és vidék, illetve a kézművesség és a mindennapi élet közötti egyensúly megteremtését.
Pablo Alvarez Funes, a Classic Planning Institute oktatási igazgatója előadásában az építészet allegorikus és természeti kapcsolódásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a klasszikus építészet mélyen gyökerezik a természet rendjében és arányrendszerében, ezért időtállóbb és emberközelibb környezetet képes létrehozni.
Az előadó bemutatta az intézet nyári egyetemének programját is, amelynek célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a klasszikus építészet alapelveit és gyakorlati eszközeit, majd ezeket Budapest városi környezetében alkalmazzák.
Pablo Alvarez Funes zárásként kiemelte: a múltat nem szabad a fejlődés ellentéteként kezelni, hiszen a hagyomány és a történeti tudás a jövő építésének is alapvető része lehet.
Az esemény arra is rámutatott, hogy a klasszikus építészet kérdése ma már nem pusztán esztétikai vita, hanem az élhetőbb városi környezet, az emberközpontú tervezés és a kulturális örökség megőrzésének egyik fontos eleme.
A Mathias Corvinus Collegium a Classical Planning Institute-tal együttműködésben elindítja Magyarország első, klasszikus építészetre fókuszáló nyári egyetemét, amelyre 2026. augusztus 17. és 29. között kerül sor. A kezdeményezés célja, hogy közös platformot teremtsen építészek, ingatlanfejlesztők, várostervezők, hallgatók és minden érdeklődő számára, akik szeretnék mélyebben megismerni és kortárs szemléletben újragondolni azt a hagyományt, amely évszázadok óta formálja épített környezetünket.
A kéthetes program vezető oktatója Pablo Álvarez Funes lesz, aki átfogó és strukturált betekintést nyújt a klasszikus építészet alapjaiba. A résztvevők a terület további elismert szakembereinek iránymutatásával bővíthetik elméleti tudásukat és gyakorlati tapasztalatokra is szert tehetnek, miközben átfogó képet kapnak azokról az alapelvekről, amelyek ezt az időtálló építészeti szemléletet meghatározzák.
A képzés a múlt és a jelen közötti szerves kapcsolatra épít: bemutatja a klasszikus építészet történeti fejlődését, hazai sajátosságait, valamint azt is, miként marad napjainkban is élő és releváns.
A képzés angol nyelven zajlik, ezért elsősorban olyan jelentkezők részvételére számítunk, akik magabiztosan használják az angolt.
A jelentkezés már megnyílt, az elbírálás folyamatos.
