A külpolitika mára belpolitikává vált – összegezte mondanivalóját Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai szakértője a Mathias Corvinus Collegium kaposvári képviseletének rendezvényén, ahol Magyarország nemzetközi szerepvállalását és külpolitikai mozgásterét elemezték.
A szakértő rámutatott: míg korábban a külpolitika elsősorban a diplomácia szűkebb világát érintette, ma közvetlen gazdasági és társadalmi hatásai vannak a mindennapokra. A külügyminiszteri tárgyalások és nemzetközi megállapodások konkrét beruházásokban, munkahelyteremtésben és gazdasági eredményekben jelennek meg, amelyek országos és helyi szinten – így Kaposváron is – érzékelhetők.
Kiss Rajmunddal Tóth Nóra, az MCC Egyetemi Programjának pécsi diákja beszélgetett. Kérdésre válaszolva a szakértő elmondta: az elmúlt években Magyarország aktív szereplője lett a nemzetközi politikának: kormányzati delegációk tárgyaltak az Egyesült Államokban, a miniszterelnök több nagyhatalom vezetőjével folytatott egyeztetéseket. Kiss Rajmund szerint egy földrajzi és méretbeli adottságait tekintve kis ország is képes érvényesíteni érdekeit, ha világos stratégia mentén, tudatosan építi kapcsolatrendszerét.
A keleti nyitás kapcsán a szakértő hangsúlyozta: nem „kelet vagy nyugat” a kérdés, hanem „kelet és nyugat” a válasz. Magyarország célja, hogy mindkét irányban kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljon, miközben következetesen képviseli saját nemzeti érdekeit.
Az Európai Unióval való kapcsolatról szólva úgy fogalmazott: a viták hátterében sok esetben a nemzeti érdekek eltérő megítélése áll. A külpolitika egyik legfontosabb alapelve a szuverenitás védelme, amely nem tehető pártpolitikai kérdéssé. Hangsúlyozta továbbá a nemzetpolitika jelentőségét, kiemelve, hogy Magyarország számára minden magyar számít, határon innen és túl.
A rendezvényen elhangzott: a gyorsan változó geopolitikai környezetben a tudatos, önálló külpolitikai gondolkodás nemcsak nemzetközi, hanem belpolitikai jelentőséggel is bír, hiszen közvetlen hatással van az ország gazdasági és társadalmi folyamataira.
