Kihívásokkal teli, de fényes jövő vár a debreceni gazdaságra

Nagy érdeklődés fogadta a debreceni vállalkozások helyzetéről, kihívásairól és lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetést az Aranybikában, mely az MCC Közgazdasági Iskola és a debreceni képzési központ közös szervezésében valósult meg.  A rendezvényen az ország minden tájáról érkező közgazdász hallgatók és a témára nyitott debreceni lakosok kaphattak betekintést a város gazdaságának jelenébe és jövőjébe vállalati és vállalkozói szemszögből, a különböző helyi vezetők által.

 A beszélgetésen elsőként Barcsa Lajos, Debrecen gazdaságáért felelős alpolgármestere szólalt fel a város 30 évvel későbbi jövőképével kapcsolatban, hiszen elmondása szerint ekkorra megnövekszik a városi és környékbeli lakosok aránya annak köszönhetően, hogy az elmúlt években folyamatosan növelték a munkahelyek számát. Mint azt az alpolgármester ismertette, 9 évvel ezelőtt, mikor a városvezetés kitűzte az elérni kívánt céljait, a fejlesztések mellől hiányoztak azok a tényezők, amik a nemzetközi karrierre vágyóknak kedvezhettek volna. Ezért célul tűzték ki, hogy minél több munkahelyet hozzanak létre, azóta pedig ebben sikerrel jártak, hiszen 17.500 új munkahely és közel 4,5 ezer milliárd eurónyi tőke érkezett Debrecenbe. Az iparterületek mérete tízszeresére nőtt, emellett fejlődött a repülőtér, megkezdte működését városunkban a nemzetközi- és német iskola, továbbá növekedett a szakképzésben tanulók létszáma is. Az új munkahelyek munkaerővel való megtöltése pedig borítékolhatóan a város lakosságának növekedéséhez vezethet. Addig azonban rengeteg új feladat áll a döntéshozók előtt, hiszen bővíteni kell a lakhatási lehetőségeket és az oktatási intézmények kapacitását is. Mindent összevetve azonban Barcsa Lajos szerint Debrecen a jövőben Közép-Európa egyik meghatározó üzleti, ipari és szolgáltató központja lehet.

Az alpolgármester gondolatával Kiss Szabolcs, az NI debreceni üzemének operatív igazgatója is egyetértett, aki kiemelte, hogy városunk 30 év múlva képes lesz majd itt, helyben tartani a fiatalokat a minőségi oktatással és a különböző munkahelyekkel. Az EDC Gazdaságelemzési vezető szakértője, Kovács István úgy látja, Debrecen 2053-ra nem csupán az ország, hanem akár a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó nagyvárosa is lehet, ez pedig a város vezetésnek, az intézményeknek és a helyi vállalkozásoknak köszönhető, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az itt élő emberek számára olyan lehetőségekkel tudjanak szolgálni, mint a külföldi nagyvárosok.

A fejlődés a versenysportok terén is érzékelhető, ami Makray Balázs, a DVSC ügyvezetője szerint együtt mozog a gazdasággal. Ez abból is észlelhető, hogy az elmúlt évek során több nagyszabású nemzetközi versenynek is otthont adott a cívisváros.

Debrecen jövője után a jelenkor kihívásait is elemezték a felszólalók, hiszen a válság kérdésköre napjainkban több aspektusban is jelen van. Az alpolgármester ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a városban a válság ellenére egy dinamikus fejlődés tapasztalható, a kihívást inkább a mindennapi működés jelenti, semmint a nagymértékű rezsikiadások vagy a tömegközlekedés fenntartása. Így a jövőben szeretnének majd olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek fenntarthatóak és költséghatékonyak lesznek. A fejlődni szándékozó kkv-kat pedig igyekeznek a válság ideje alatt is hozzásegíteni ahhoz, hogy a nagyobb multicégek beszállítóivá válhassanak.

Az energiaválság miatt a DVSC létesítményeinek költségei is a többszörösükre emelkedtek, a szponzorok pedig egy ilyen helyzetben jobban meggondolják a szerződéskötést – mondta el Makray Balázs, majd hozzátette, hogy a jövőre tekintve már vannak terveik, hiszen szeretnék a stadiont és az akadémia létesítményeit is energiahatékonyabbá tenni. Az NI debreceni üzemének operatív igazgatója szerint ebben a helyzetben a munkavállalóik megtartására kell koncentrálniuk amellett, hogy egy nagyfokú energiaberuházással indultak el a válsággal szemben.

Az alpolgármester szerint a debreceniek nagyon is összetartóak, hiszen a felmerülő problémákat mindig közösen igyekeznek megoldani. Kiss Szabolcs véleménye, hogy az itteni cégek és az önkormányzat egymást segíti és együtt keres megoldásokat, Kovács István pedig úgy véli, hogy a kölcsönös segítségnyújtás és a bizalom a kulcsa annak, hogy a covid és a háború alatt nem állt le Debrecen város gazdasága. A DVSC ügyvezető igazgatója szintén egyetértett az előtte szólókkal, hozzátéve, hogy a debrecenieket a fejlődés és a haladás jellemzi.

A helyi vezetők egybehangzó véleménye szerint tehát a térség fejlődése soha nem látott demográfiai folyamatokat és belső migrációt indíthat be.  A siker záloga pedig leginkább abban rejlik, hogy az önkormányzat, a vállalkozások és az itt élők között szoros együttműködés legyen és mindenki egy célért küzdjön – hangsúlyozta Barcsa Lajos.