Dzsihadizmus Nyugat-Európában – Az október 7-i Hamász támadás után

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői először azt vizsgálták meg, hogy a Hamász által végrehajtott támadás miként érinti a szélsőséges iszlamista mozgalmakat Nyugat-Európában. Liam Duffy elmondta, rendkívül frusztráltnak és kiábrándultnak érzi magát amiatt, ami az Egyesült Királyságban történt terrorelhárítás címén az Iszlám Állam 2017-2019 között lezajlott bukása óta. Úgy látja ugyanis, hogy a felelős szervek kevésbé monitorozták a dzsihadista szervezeteket, mondhatni, eltávolították a szélsőséges ideológiák közül. Hozzátette, a terrorelhárításért felelős szervek az utóbbi időben inkább elemzéseket, tanulmányokat adtak ki, miközben nem tartóztattak le senkit, nem emeltek vádat senki ellen, és nem vadásztak le terroristákat brit földön. Duffy szerint az október 7-i Hamász támadást követően hallgattak a terrorelhárítási szervek, legfeljebb az iszlamista szervezet akcióit támogató szélsőjobboldali szervezetek ellen emeltek szót. Rámutatott arra, hogy a közvélemény a Nyugat-Európában jelenlévő, valódi terrorfenyegetésről a felelős szervek és az akadémiai intézetek hallgatása miatt ma legfeljebb szórványos és elszigetelt kutatásokból és névtelen X-felhasználóktól tud információt szerezni.

Samuel Cottee a kérdésre válaszul kifejtette, hogy a nyugat-európai dzsihadista mozgalom egészen az október 7-i támadásig útját vesztette és meggyengült, ám a Hamász által elkövetett cselekmények olyan lökést adtak az iszlamista, zsidó- és Izrael-ellenes mozgalomnak, amire már régóta nem volt példa. Cottee kiemelte, hogy a 2015-ös párizsi, a 2016-os brüsszeli és nizzai, valamint a 2017-es manchesteri támadások bizonyítják a szélsőséges iszlamista mozgalmak jelenlétét Nyugat-Európában. Ennek intenzitását egy rövid ideig csökkentette az Iszlám Állam jelentős visszaszorítása. Ez azonban könnyen új erőre kaphat az október 7-i támadást követően. A szakértő elmondta, hogy a „dzsihád” szó szinte eltűnt a közbeszédből a 2019-es új-zélandi, christchurch-i támadást követően. Hozzátette, hogy kevés esély van arra, hogy a dzsihadista mozgalom fel tudjon emelkedni az Iszlám Állam szervezettségi szintjére, ugyanis az ISIS, bár egyetértett az október 7-ei támadásokkal, nem biztosította támogatásáról sem a terrorakciót, sem a Hamászt. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy október 7-ei támadás következtében számíthatunk olyan támadásokra, mint az október 17-ei svédországi labdarúgó mérkőzésen történt késelés.

Sayfo Omar vezető kutató válaszában ismertette, hogy rendkívül megosztott az iszlám világ kommunikációja a támadásról. Míg az Ábrahám-megállapodásokat aláíró országok médiája arra helyezte a hangsúlyt, hogy már Mohamed próféta is együttműködött bizonyos zsidó törzsekkel, addig a szerződést elutasító államok a kibékíthetetlenséget és az ősi gyűlöletet emelik ki nyilatkozataikban. Sayfo Omar hozzátette, a szélsőséges iszlamizmus azért lehet ilyen erős Európában, mert ennek az ideológiának a követőit jellemzően még saját hazájukban sem tűrték meg, így azok a liberális társadalmi szervezőerő mentén lényegesen megengedőbb Nyugat-Európába menekültek, ahol könnyebben tudták kommunikálni radikális elképzeléseiket és politikai üzeneteiket. A szakértő emellett kiemelte, a legtöbb szélsőséges iszlamista fiatal jellemzően annak köszönhetően, hogy nem megfelelő forrásokból értesül, nem ismeri a konfliktus egészét, többek közt azt sem, hogy a Hamász támadt először Izraelre, nem a zsidó állam hadserege Gázára.

A következőkben a kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, milyen szerepe volt az európai palesztin diaszpórának a Hamász támadásában, valamint, hogy számíthatunk-e a Palesztina-párti tüntetések radikalizálódására a közeljövőben. Liam Duffy szerint az identitáspolitika nagyon erős szervezőerő lesz az elkövetkező időszakban. Simon Cottee a bevándorlásra mint meghatározó tényezőre mutatott rá. Ennek következtében ugyanis egyre nagyobb lesz a nyugat-európai társadalmaknak azon része, amely szimpatizál a szélsőséges iszlamizmussal és a dzsihadizmussal. Ugyanakkor ez a réteg alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, így nem megfelelő forrásokól tájékozódik. Szerinte ez könnyen hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom egyre szélesebb rétege radikalizálódjon. Sayfo Omar kiemelte, érdemes megvizsgálni az európai tüntetéseket a Hamász támadását követően. Kiemelte, rendkívül sokan jelentek meg a berlini és neuköllni tüntetéseken, ugyanakkor a tüntetők létszáma messze nem reprezentálja az érintett közösségekét (pl. palesztin diaszpóra és muszlim bevándorlók). Hozzátette, a londoni tüntetések rávilágítanak a baloldali mozgalmak tüntetések szervezésében betöltött szerepére. Az érintett politikai mozgalmak szolidaritásból segítenek a tüntetések szervezésében, saját irányelveik kiegészítik a dzsihadista célkitűzéseket. Sayfo Omar zárásként hangsúlyozta, az akadémikusok saját narratívájukkal járulnak hozzá, a dzsihadizmustól függetlenül, a tüntetők dühének fenntartásához.

Írta: Gönczi Róbert, 2023. 11. 16.