„Jelentem, a Föld nem lapos! Volt időm megnézni!” - Újabb teltházas rendezvény a miskolci MCC-ben

Az embereket mindig is izgatták az olyan kérdések, hogy van-e élet a Földön kívül, lehet-e élni a Holdon, vagy milyenek a csillagok. Bizonyítja ezt az is, hogy egy tűt sem lehetett leejteni a miskolci MCC rendezvénytermében, mert kicsik és nagyok, fiatalok és idősek is kíváncsiak voltak az első magyar űrhajósra, és arra, hogyan tovább, mi lesz a most az űrbe készülő újabb magyar űrhajóssal, és lesznek-e a közeljövőben olyan küldetések, amelyekben magyarok is részt vesznek.

Farkas Bertalan vadászpilóta, űrhajós, űrkutató 1980-ban, az Interkozmosz Program keretében juthatott ki az űrbe.  A dandártábornoktól megtudhattuk, gyerekkorában ő nem készült vadászpilótának, űrhajósnak meg végképp nem. A barátját viszont nagyon érdekelte a repülés, így ő is elkísérte egy megmérettetésre, ahol a barátja kiesett, ő pedig bent maradt. 16 évesen, amikor először repülővel elemelkedett a földről, az egy hihetetlen érzés volt számára – mesélte – és akkor már egyre nagyobbat és nagyobbat mert álmodni, és mindig újabb és újabb gépeket akart megismerni. „De az űrhajó nem volt betervezve!” – tette hozzá nevetve. Űrhajósnak akkoriban csak vadászpilóták közül választottak, így került be ő is egy nagyobb körbe, majd jó néhány megmérettetés után ő lett a kiválasztott Magyari Bélával együtt, aki végül tartalékosként vett részt a programban.

A dandártábornoktól sok izgalmas történetet hallhattunk az űrrepüléssel kapcsolatban. Többek között azt is megtudhattuk, az űrutazások során a második, harmadik sorban tudósok dolgoznak, de az első vonalban vadász-, illetve berepülő pilóták vagy tapasztalt űrhajósok, akik minden mozzanatát ismerik a repülésnek. Neki is az volt a feladata, hogy az űrhajó működése zavartalan legyen, és a küldetés során adódó esetleges problémákat elhárítsa.

A közönség soraiból többen emlékeztek arra, annak idején a magyar űrhajós egy különleges tárgyat is elvitt magával az utazásra: az akkor a gyerekek körében nagyon népszerű TV macit, hogy a TV-közvetítés során megmutathassa majd a kicsiknek, mert tudta, milyen fontos, hogy már a legfiatalabbak figyelmét – akár ilyen módon is – a tudomány felé irányítsa.

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos is kiemelte, ez ma is az egyik elsődleges céljuk, és ők is igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy népszerűsítsék az űrkutatást, az űrprogramot.  A magyar kormány 2021-ben fogadta el az űrstratégiát, amelynek keretében egy komplex fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ennek egyik zászlóshajója a Hunor Program, amelynek köszönhetően hamarosan egy újabb magyar, Kapu Tibor teljesíthet küldetést az űrben. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, az, hogy az űrkutatás nemzeti hatáskörben működik Magyarországon, számos előnyt jelent. Többek között, ennek köszönhetően ma már van minősített űrorvos is a Semmelweis Egyetemen, és az is ennek az eredménye, hogy két kiképzett űrhajósunk is van. Ők az amerikai kiképzési központban amellett, hogy folytatják az itthon megkezdett szakmai tréninget, megismerkednek az űrállomás minden moduljával. A szakmai felkészülés során szerzett tapasztalataikat pedig a jövőben itthon tudják majd kamatoztatni, és segíthetik a további űrhajósok képzését is. Mert az biztos, hogy a világnak egyre több űrhajósra lesz szüksége, és az a cél, hogy a magyarok minél több küldetésben részt vegyenek. „A Hold az emberiség következő kontinense, amit az emberiség egyszer gyarmatosítani fog – mondta Ferencz Orsolya – ez óriási lehetőségeket rejt magában, amiből nem szabad kimaradni!” A fiataloknak pedig azt tanácsolja: „Bátran! Álmodni kell, és el kell hinni, hogy képesek vagyunk rá!”